Hevesi Szemle 16. (1988)
1988 / 5. szám - EGÉSZSÉGÜGY - Balázs Sándor: Egészséges életmódra nevelés Heves megye népi kollégiumaiban
6 órakor: 6 óra 15 perckor: 7 óra 15 perckor: 7— 2-ig: 2— 3-ig 3— 5-ig: 5— 6-ig: 6— 7 óra 30 percig: 7 óra 30 perckor: 8— 9-ig: 9— Az egészséges életre nevelés feltételeihez tartozik a helyes napirend kialakítása is. Megyénk népi kollégiumaiban az országos gyakorlatnak megfelelően, minden szobaszövetkezetnek külön napirendje volt. Egy ilyen napirendbe pillanthatunk az alábbiakban, amelyet az egri II. Rákóczi Ferenc Népi Kollégium Vasvári Pál Szobaszövetkezetének tagjai 1948. február 16-án fogadtak el: Ébresztő Mosakodás, öltözködés, ágyvetés Reggeli — szövetkezeti élelem elosztása Iskolai elfoglaltság Szabad idő Stúdium Szabad idő Stúdium Vacsora Naponként: kollégiumi, szemináriumi és énekóra Naplóírás. Leckeátolvasás stb. A kollégium tanulói példát kaptak és ezáltal megtanulták beosztani a napi idejüket úgy, hogy abban helye volt a tanulásnak, a munkának, a mozgásnak, a szórakozásnak, a pihenésnek. Olyan életritmust alakítottak ki, amely felnőttkorban is meghatározta időbeosztásukat, tevékenységüket, az örömmel végzett munka, az egészséges élet feltételeit adta. Végezetül a testi képességek fejlesztését emeljük ki, amely lényeges feladata az egészséges életre nevelésnek. A testi és szellemi tevékenységek elválaszthatatlanok egymástól. A testi képességek harmonikus fejlettsége kedvező hatást gyakorol a szellemire és fordítva is igaz e megállapítás. Ennek felismerése, gyakorlati megvalósítása jól megfigyelhető a népi kollégiumok nevelőmunkájában. Különös figyelmet fordítottak az erő, az állóképesség, az ügyesség, a gyorsaság fejlesztésére. Az ehhez szükséges alkalmakat következetesen megteremtették a reggelenkénti tornával, a kollégiumokban szervezett sportversenyekkel, a városi bajnokságokba való bekapcsolódással, a túrázásokkal, a kollégium kertjében, környezetében szervezett munkákkal. Nagyszerűen alkalmazták a versenyzés, az egészséges rivalizálás kialakítását a különböző tevékenységeknél, melyek még jobb teljesítményekre motiválták a tanulókat. Mindezek eredményeként kialakult bennük — napjainkig elkísérte őket — a rendszeres mozgás, a szabad levegőn való tartózkodás, a túrázás, az egyéni képességüknek megfelelő intenzitású munkavégzés igénye. Jól segítették ezek a formák az egészségük megőrzését, az egyéni képességeiknek megfelelő teljesítmény elérését, a közösségi kapcsolatok erősítését, a jó közérzetük kialakulását. Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy megyénk népi kollégiumaiban az egészséges életre nevelés szerves része volt a nevelés feladatainak, eredményeik máig maradandóak. Eredményüknek nincs titka, munkájukból ma is hasznosíthatunk és hasznosítanunk is kell. Mindenekelőtt hivatásukat szerető, „jó" pedagógusokra van szükség, akik együtt élnek tanítványaikkal. A másik, amit kiemelünk, az pedig a tevékenység szerepe a nevelés folyamatában. Olyan valós, képességüknek megfelelő, társadalmilag hasznos tevékenységet végezzenek tanulóink, melyekkel jobbítják feltételeiket, őrzik értékeiket. Mindezek együttesen elősegíthetik, hogy nevelésünk ,.... képes legyen a testet és lelket a lehető legszebbé és legderekabbá tenni.” (Platón) Balázs Sándor 44