Hevesi Szemle 16. (1988)

1988 / 4. szám - HAGYATÉK - Gábor László: Beszélgetés a székesfehérvári Romkertben

Történeti felelősség

..... Különösen említendő a legalsó poklok tüzén égő királyoknak pihenő és temetkező helyéül szolgáló régi templom. Ennek minden szegletében és zugában drága márványból vagy kőből kifaragott csodálatos alakok voltak, amelyeknek mindegyike annak idejében hírével és hatalmával kérkedő padisah volt. Itt-ott egy-egy bálványimádónak sírhelye, máshol egy-egy festett erkölcsű, pokolra költözött gyaurnak sírköve. Minden szögletben kőből csinált koporsókban utálatos alakok, akik a piszkosoknak országszerte híres, a sátántól megszállott szentjei palának, s akiknek fejőkre csillogó drágakövekkel kirakott koronákat, mellükre arany és ezüst kereszteket, kardokat, handzsárokat tettek, ujjaikra pedig nagy értékű gyűrűket húztak ékességül. Végre egész belseje tömve volt a világot elhagyott szerzetesekkel és gyehennára költözött papokkal..

(Dzselálzade Musztafa török történetíró, 1543.)

— Az 1938-ban teltárt, majd közös sírba eltemetett csontokat országos figyelemtől kísérve, 1984-ben hozták újra felszínre. Azonosításukkal, vizsgálatukkal az úgynevezett Királysírbizottság foglalkozik. Ennek titkára beszélgetőtársunk, dr. Kralovánszky Alán. Mi az eddigi kutatások eredménye, tettek-e valamilyen lényeges megállapítást?

— Jelenleg elsősorban antropológiai vizsgálatokat végzünk 450 ember részleges vagy teljes csontvázmaradványán. Ezek a bazilika eddig feltárt területeiről kerültek elő. Mint már említettem, III. Béla és felesége, Anna, azonosított: őket a múlt század végén, a budai Mátyás-templomban helyezték el. Ugyancsak ott, az altemplomban őriznek 15 részleges csontvázleletet. Ezek esetében még az sem biztos, hogy a bazilika mely részéről kerültek elő. Az 1936—37-es ásatások során 121 sírt tártak fel. A többsége a bazilikán kívülről* az egykori prépostsági temetőből került ki. A többi az évszázadok során megbolygatott halottaké volt, ezeket helyezték el 1938. augusztus 13-án, egy közös betonkriptába. Innét kerültek 1984- ben a Nemzeti Múzeumba, ahol 15 hazai tudományos intézet kutatóinak részvételével folynak a vizsgálatok. Ezek zömét Nemeskéri János professzor, Éry Kinga, antropológus és Szalai Ferenc orvos-anatómus végzi. Hosszú éveken, évtizedeken át tartó, igényes munkáról van szó, amelynek része például a nyomelem-, a röntgen-, a vércsoport-, a toxikológiai és fogászati elemzés. A legfőbb cél és kötelesség, hogy az utókor számára méltó módon, a biztonsági szempontokat is figyelembe véve, hagyományozzuk át ezeket a maradványokat. Úgy, hogy az megfeleljen az egyházi kegyeleti és a nemzeti érzést kielégítő szempontoknak. Lehetőség szerint együvé válogatjuk a csontokat, megfelelő tárolást biztosítunk, hogy a levegőszennyeződés ne befolyásolja például a későbbi vizsgálatokat.

— Elképzelhető-e, hogy valamelyik királyunkat azonosíthatjuk az eredmények alapján?

— A bűnügyi rendőrség még egy mai embert is óvatosan azonosít, pedig már sok eszköz rendelkezésére áll. Székesfehérvárott sok évszázad alatt, rendkívül sok temetkezés történt, s rendkívül bonyolult mór a csontok egyénenkénti összeválogatása is, különösen személyekhez való kötése. De nem ez a legfontosabb cél: nézetem szerint, például Petőfit sem akkor ismerjük meg, ha mondjuk koponyáját kezünkben tartjuk, hanem akkor, amikor alkotásait olvassuk. Ugyanez vonatkozik nagy királyainkra is: a művük az elsődleges.

A bazilika egyik Egy alapos tisztogatás Egy szépen faragott kő

falmaradványának a régi köveket is felfrissíti

helyreállítása