Hevesi Szemle 16. (1988)
1988 / 3. szám - KÖNYVEKRŐL - Cs. Varga István: Tanújelek (Farkas András)
Vadász módra elkészített Szépasszony- csalogatóval: ki tudja? Aztán itt van nekünk Vitkovics Mihály, aki annyi mindenben otthonosan mozgott. S ha már a rácokkal együtt a szerbek is eljutottak Egerig, megkóstolták-e a gyuvecset, a szerb csirkét, vagy ne is említsem az ötszemélyes török ételt, amihez öt közepes nagyságú padlizsán, másfél deci olívaolaj, öt közepes nagyságú vöröshagyma, három gerezd fokhagyma, két és fél- három deci víz, egy paradicsom és egy csomó petrezselyem szükséges — némi sóval. Ennek az igencsak fokhagymás ételnek a címe: Amitől az imám is elájult — arra utal, hogy egykori és mai fogyasztói között lehettek Allah istenfélő papjai. Akikben azonban a hit és az áhítat erősebben működhetett, mint a gyomor, mert ilyen zamatos ételtől nem elájulni, újjászületni, mennybe menni illik. És még nem szólottunk az igazán népszerű változatokról, amiket háromszáznál is több ételreceptben vonultatnak fel a szakma művészei, a híres és foglalkoztatott szakácsok. Mert valahol a konyha — művészet is: mindazt kihozni a lehetőségekből, ami nemcsak az éh" séget veri el, a szomjúságot oltja, hanem jókedvet, hangulatot, örömöt, megelégedettséget, az ejtőzéses békét váltja ki a köznapi emberből. Akinek az elnevezésekre, a hangzásra érzéke van, annak ajánljuk előbb a tartalomjegyzék elolvasását, mert a találó és nem hivalkodó névadások már olvasva is étvágyat gerjesztenek. Vagy legalábbis kíváncsiságot bennünk! Mert ugyan hosszú-hosszú évtizedek óta élünk, vagyunk ebben a tájban, de a receptek hatására, ugyancsak felébredt az étvágyunk egyik-másik ételkülönlegesség iránt. A Pallas Kiadó a Média közreműködésével dobta piacra ezt az ízléses, formás kötetet, amelyet Kaposi Levente szerkesztett és amelyet színes fotóival Perl Márton tett értékesebbé. Nemcsak a szigorúan vett szakmai kérdéseket oldották meg jól, hiszen az ételek leírása, az egész anyagnak a nyomdai megjelenítése követi a szolid reklám szabályait, magának a kötetnek a használhatóságát is fokozva, de gondoltak arra is, hogy a látványtálalással érzelmeket, a táj iránti vonzódást felkeltsék. A címlapon vadas vacsorateríték látható, egri vörösborokkal és az idegent hívogató zászlócskákkal, egy fegyverútánzatú asztali fűszerszóró szerszámmal, vagy micsodával és mintás tányérokkal, mint aminőket az egri Vadászkürtben lehet jelesebb napokon látni. A kötet hátlapján az egri Minorita, templom homlokzata fázós téli környezetben látható, rájátszva még a lapra a remek torony sziluettjével az egyik kandelábert a térről. S ha az NSZK-ban azzal a szlogennel hirdettek egy egri bemutatkozást, hogy Eger — Magyarország egyik gyöngye, akkor mi, itt a Bükk aljában, ellátva a megye határáig, azon is túl, érezzük, a Palócföldtől a Tiszáig van mit szeretnünk. Még az asztalon is! Nem árt befejezésül emlékeztetni a régi szólásra: az egyetlen olvasmány, amelyet sohasem unnak, az étlap! Farkas András Cs. Varga István: Tanújelek Németh László századunk talán legtöbbet tárgyalt, legtöbbet elemzett magyar írója. A magunk részéről esetleg még hozzá tehetnénk ehhez a sommázás- hoz a „legtöbbet vitatott” kifejezést is ... Az érvek és ellenérvek küzdelméből lassan, de egyre nagyobb magabiztossággal egy sokoldalú művész, egy európai mércével is mérhető írói nagyság mind teljesebb mérvű elismerése bontakozik ki. Monografikus elemzések, írások Németh Lászlóról részletkutatások, tudományos érvekkel megalapozott állítások bizonyítják ezt az írói nagyságot, sokoldalúan felkészült, az írói életműhöz a legnagyobb tisztelettel közeledő irodalomtörténészek elemző munkái segítik az olvasót Németh László munkádnak reális, a hibákat, az önmaga által is túlhaladott nézeteket is észrevevő megítélésében. Németh László életművének szorgos kutatója az Egerben élő irodalomtörté82
