Hevesi Szemle 16. (1988)

1988 / 3. szám - KÖNYVEKRŐL - Cs. Varga István: Tanújelek (Farkas András)

Vadász módra elkészített Szépasszony- csalogatóval: ki tudja? Aztán itt van nekünk Vitkovics Mi­hály, aki annyi mindenben otthonosan mozgott. S ha már a rácokkal együtt a szerbek is eljutottak Egerig, megkóstol­ták-e a gyuvecset, a szerb csirkét, vagy ne is említsem az ötszemélyes török ételt, amihez öt közepes nagyságú pad­lizsán, másfél deci olívaolaj, öt közepes nagyságú vöröshagyma, három gerezd fokhagyma, két és fél- három deci víz, egy paradicsom és egy csomó petrezse­lyem szükséges — némi sóval. Ennek az igencsak fokhagymás ételnek a címe: Amitől az imám is elájult — arra utal, hogy egykori és mai fogyasztói között lehettek Allah istenfélő papjai. Akikben azonban a hit és az áhítat erősebben működhetett, mint a gyomor, mert ilyen zamatos ételtől nem elájulni, újjászület­ni, mennybe menni illik. És még nem szólottunk az igazán népszerű változatokról, amiket három­száznál is több ételreceptben vonultatnak fel a szakma művészei, a híres és fog­lalkoztatott szakácsok. Mert valahol a konyha — művészet is: mindazt kihozni a lehetőségekből, ami nemcsak az éh" séget veri el, a szomjúságot oltja, hanem jókedvet, hangulatot, örömöt, megelége­dettséget, az ejtőzéses békét váltja ki a köznapi emberből. Akinek az elnevezé­sekre, a hangzásra érzéke van, annak ajánljuk előbb a tartalomjegyzék elol­vasását, mert a találó és nem hivalkodó névadások már olvasva is étvágyat ger­jesztenek. Vagy legalábbis kíváncsiságot bennünk! Mert ugyan hosszú-hosszú év­tizedek óta élünk, vagyunk ebben a táj­ban, de a receptek hatására, ugyancsak felébredt az étvágyunk egyik-másik ételkülönlegesség iránt. A Pallas Kiadó a Média közreműkö­désével dobta piacra ezt az ízléses, for­más kötetet, amelyet Kaposi Levente szerkesztett és amelyet színes fotóival Perl Márton tett értékesebbé. Nemcsak a szigorúan vett szakmai kérdéseket ol­dották meg jól, hiszen az ételek leírása, az egész anyagnak a nyomdai megjele­nítése követi a szolid reklám szabályait, magának a kötetnek a használhatóságát is fokozva, de gondoltak arra is, hogy a látványtálalással érzelmeket, a táj iránti vonzódást felkeltsék. A címlapon vadas vacsorateríték látható, egri vörösborok­kal és az idegent hívogató zászlócskák­kal, egy fegyverútánzatú asztali fűszer­szóró szerszámmal, vagy micsodával és mintás tányérokkal, mint aminőket az egri Vadászkürtben lehet jelesebb napo­kon látni. A kötet hátlapján az egri Minorita, templom homlokzata fázós téli környezetben látható, rájátszva még a lapra a remek torony sziluettjével az egyik kandelábert a térről. S ha az NSZK-ban azzal a szlogennel hirdettek egy egri bemutatkozást, hogy Eger — Magyarország egyik gyöngye, akkor mi, itt a Bükk aljában, ellátva a megye ha­táráig, azon is túl, érezzük, a Palóc­földtől a Tiszáig van mit szeretnünk. Még az asztalon is! Nem árt befejezésül emlékeztetni a régi szólásra: az egyetlen olvasmány, amelyet sohasem unnak, az étlap! Farkas András Cs. Varga István: Tanújelek Németh László századunk talán leg­többet tárgyalt, legtöbbet elemzett ma­gyar írója. A magunk részéről esetleg még hozzá tehetnénk ehhez a sommázás- hoz a „legtöbbet vitatott” kifejezést is ... Az érvek és ellenérvek küzdelméből lassan, de egyre nagyobb magabiztos­sággal egy sokoldalú művész, egy euró­pai mércével is mérhető írói nagyság mind teljesebb mérvű elismerése bon­takozik ki. Monografikus elemzések, írások Németh Lászlóról részletkutatások, tudományos érvekkel megalapozott állítások bizonyítják ezt az írói nagyságot, sokoldalúan felkészült, az írói életműhöz a legnagyobb tisztelet­tel közeledő irodalomtörténészek elem­ző munkái segítik az olvasót Németh László munkádnak reális, a hibákat, az önmaga által is túlhaladott nézeteket is észrevevő megítélésében. Németh László életművének szorgos kutatója az Egerben élő irodalomtörté­82

Next

/
Oldalképek
Tartalom