Hevesi Szemle 16. (1988)

1988 / 3. szám - PEDAGÓGIAI MŰHELY - Magda Sándor: Egyetemi képzés Gyöngyösön

zásával kapcsolatos jogszabályok későn jelentek meg. Szinte egyöntetű vélemény, hogy szerencsésebb lett volna, ha a bruttósítás! munkákat megelőzően ismerhette volna meg az oktatási ágazat a módosításokat, hogy legyen idő a kellő átgondolásra, értelmezésre.

A művelődési osztály megyei szinten felmérte a bruttósítási többletigényeket. Az alapelv az volt, hogy a változó bérek vonatkozásában változatlan teljesítmény mellett a pedagógusok nettó keresete nem lehet alacsonyabb az 1987. évi szintnél.

A többletigények elismertetése folyamatban van. A változó bérek, túlórák tervezésénél (létszámosítás) minden eddiginél jobban kiütközik, hogy a tervezés szintjén a feladatok bérfedezete nem biztosított, az ágazat bérhiányos.

Kiemelt feladatok. Heves megye a lakosság művelődési helyzetének javítása érdekében a következő feladatok végrehajtását tekinti fontosnak:

— A művelődéspolitikai célkitűzések és az oktatási törvény eredményes végrehajtása érdekében segítjük a művelődési ágasat dologi és személyi feltételrendszerének javulását és a meglévő szintkülönbségek mérséklését, a tartalmi munka színvonalának emelését.

— A szükséges feltételek fennállása esetén támogatjuk az intézmények szakmai önállóságának kibontakozása mellett a gazdasági önállóság fokozatos érvényesülését.

— Az önállóság és az érdekeltség elemeinek erősítésével a gazdálkodásban rejlő tartalékok kiaknázását szorgalmazzuk tanácsi és intézményi szinten egyaránt.

— Lehetőség szerint törekszünk a pedagógusok és a közmővelődési dolgozók élet- és. munkakörülményeinek javítására.

— Figyelemmel kísérjük a demográfiai hullám levezetéséhez szükséges feltételek meglétét, segítjük azok megteremtését. A megyében jelentkező munkaerőszükségletnek megfelelően alakítjuk a középfokú oktatási intézmények profilját.

— Felülvizsgáljuk a községi művelődési intézmények tevékenységét. A vizsgálat tapasztalatai alapján javaslatot készítünk a helyi tanácsoknak a közművelődési munka korszerűsítésére, az átfedések felszámolására, a takarékos gzdálkodásra.

A gyöngyösi székhelyű Heves és Külső-Szolnok Vármegye Gazdasági Egyesületének 1871-ben megfogalmazott igénye az volt, hogy a városnak mezőgazdasági egyeteme legyen. Ez az igény több, mint 100 év elteltével, 1987. szeptember 1-jével részben megvalósult. 1871-től viszont több, mint 50 év kellett ahhoz is, hogy városunkban megindulhasson a mezőgazdasági szakemberképzés. Az 1925/26-os tanévtől Gyöngyös városa, ha különböző minősítésű formákban is, de a térség és az ország mezőgazdasági szakemberszükségletét szem előtt tartva részt vállalt és vállal a mezőgazdasági szakemberképzésben. Elődeink által végzett munkát minősíti, hogy az országban elsők között 1962-ben Gyöngyösön felsőfokú mezőgazdasági technikum került megszervezésre. A hatvanas évek tömeges mezőgazdasági szakemberképzése az 1970-es évek elejére egyes szakterületeken túlképzéshez vezetett, a mezőgazda- sági üzemek gyors ütemű fejlődése pedig túlnőtte a felsőfokú technikumi képzést. Ám az itt végzett munkát minősíti ismételten, hogy míg a felsőfokú mezőgazdasági technikumok jelentős részét középfokú intézetté minősítették vissza, addig Gyöngyösön 1972-ben Heves megye második felsőfokú intézete alakult meg.

1976 az a fordulópont, amikor egy sokak által vitatott képzés kialakítására került sor, ez az üzemszervező üzemmérnökképzés, amely hibái ellenére is az ökonó- mus gondolkodás megalapozója. Ettől az időponttól tartozik az intézet a Gödöllői Agrártudományi Egyetemhez, mint főiskolai kar. Az 1987/88-as tanévtől pedig az oktatásról szóló 1986. évi I. törvény hatályba lépésével az ATE Gödöllői Társadalomtudományi Karának Vállalatgazdasági Üzemmérnöki Intézeteként tevékenykedik. Ebben az új szervezeti egységben alapfeladatunk a vállalatgazdasági mérnök- képzés három félévben történő alapozása, az elágazást követően pedig a mindenkori gyakorlati igényekhez rugalmasan alkalmazkodó vállalatgazdasági üzemmérnökképzés.

Kovács János

60

Egyetemi képzés Gyöngyösön