Hevesi Szemle 16. (1988)
1988 / 3. szám - ISMERETTERJESZTÉS - Kiss Sándor: Tudományos ismeretterjeszés - ma
A mondanivaló átrendeződése, abban az új elemek bekerülése magával hozta, illetve szükségessé tette az ismeretátadás kereteinek megváltozását is. Túlsúlyba kerültek például a tanfolyami formák, emelkedett a tartós közösségeket foglalkoztató rendezvények óraszáma. Idetartozóan gyorsan növekedett — elsősorban a természettudományokkal foglalkozó — szakkörök, baráti körök iránti érdeklődés, gyarapodtak a tudományági sorozatok, szakosztályok együttműködésében a komplex előadások, kerekasztal-konferenciák. Teret nyert a gazdasági egységek, intézmények keretei között szervezett, az üzemi, vállalati igényekhez alkalmazkodni tudó képzés. A tanfolyamok, a szakkörök tartalmuk alapján két csoportba sorolhatók. Az egyiket a — más szakmai szervezetek által végzett — vizsgáztatással záruló szakmai át- és továbbképző programok jellemzik. Nehéz- és kisgépkezelő, kazánfűtő, tűzvédelmi, illetékjogi, rendészeti, közép- és felsőfokú munkaügyi, titkárnőképző, gyors- és gépíró, számítástechnikai, méregkezelői, video- műsor-készítői, idegenvezetői és még tovább sorolhatók azok a kurzusok, amelyeken hazánkban évente félszázezren szereznek képesítést. A másik egységet a szabadidős elfoglaltsághoz kötődő — főző-, szabásvarrás, kiskertművelő ... — foglalkozások alkotják. Külön kiemelést érden\el a legrégibb és legnépszerűbb oktatási forma: a nyelvtanfolyam. Annak ellenére, illetve azzal együtt, hogy e képzés területén a különböző nyelviskolák és a magán-nyelvoktatás megszaporodásával erősödik a verseny, napjainkban még mjindig az idegennyelv-o'ktatás legfontosabb bázisa, országos intézménye: a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. Szervezeti és formai gazdagságával egyaránt lehetőséget teremt a gyermekek és felnőttek, az óvodáskorúak és nyugdíjasok képzésére egyaránt. A társulat egyre nagyobb szerepet játszik az iskoláskorúak — elsősorban a középfokú tanintézetek diákjai — tanórán kívüli nevelésében, oktatásában. Részese a tehetséggondozásnak, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatásának, a tantervekből kimaradó tananyagok közvetítésének, a továbbtanulást választó felvételire való felkészítésének. Üj elemként jelent meg a szervezet kulturális, szolgáltató tevékenysége, amelynek keretében többek között fordítóirodák, környezetvédelmi szakszolgálatok kezdték el működésüket. A hagyományos ismeretterjesztési módok közül az előadások száma folyamatosan csökken. A községekben, a kisebb településeken — ahol nincs meg se a feltétel, se az igény a tanfolyamok, a szervezettebb ismeretterjesztési formák iránt — többségében még mia is egyedi előadások hangzanak el. A kulturális örökség megőrzését és ápolását, a hazai ismeretterjesztés határainkon túli kisugárzását, hatását jól szolgálják a nyári egyetemek, a társulat nagy múlttal rendelkező, többféle igényt kielégítő intézményei, amelyek a magyar résztvevőkön túl jelentős létszámú külföldi állampolgár érdeklődését is felkeltik. Lehetőséget adnak a belföldi és az országhatárainkon túlról jött hallgatók számára a szakmai ismeretek felfrissítésére, az utóbbiak körében ezen túl hozzájárulnak egy reálisabb Magyarország-kép kialakításához is. Egerben a nyári egyetem műemlékvédelmi tagozata az elmúlt évek során az agrár- és ipartörténeti, a régészeti, a népi építészeti emlékek megóvásával, a városméretű műemlékvédelem fontosságával, jelentőségével, mikéntjével foglalkozott. A filmművészeti tagozat — amely az előzőnél minden esztendőnél látogatottabb volt — a magyar filmgyártás kiemelkedő rendezőinek munkásságával, Ranódy László, Bacsó Péter, Szabó István, Mészáros Márta alkotásaival, s a tagozat 10 éves fennállása alkalmából az évtized filmalkotásainak legjavával foglalkozott. 44
