Hevesi Szemle 15. (1987)
1987 / 3. szám - TUDOMÁNY - Homa János: Számvetés megyénk tudományos életéről
révén nagyon sok könyvtár jegyzi a kiadványunkat. Főiskolai tanárkollégáim lehetőségei abban is megmutatkoznak, hogy metodikai kutatásaikat módszertani szaklapokban is megjelentethetik. Hangsúlyoznám, nem kell mindjárt a legmagasabb szintre gondolni. A szárnypróbálgatáshoz elegendőek a kisebb fórumok. Aztán amikor egy kutató beérik, már rangosabb lapban is bemutatkozhat. Egyébként egy MAB-kiadványról egyre többször esik szó. amelyben rövidebb dolgozatokat tehetnek majd közzé. Hogy ez mikor lát napvilágot? Nem tudom. Mindenesetre az elnökség szorgalmazza. Dr. V. J.: — Én úgy látom, egyik oldalról sok a publikációs lehetőség, ugyanakkor kevés is. Miért ez az ellentmondás? Tudományos körök egy jelentős része a napilapokban megjelent cikkeket nem tartja tudományos értékű tanulmányoknak. Pedig egyidejűleg az az írás esetenként tíz- vagy százezer olvasóhoz jut el. Ez a szemlélet aligha nevezhető egészségesnek. Talán emiatt is tapasztaljuk, hogy a kutatók nagy része nem él a meglevő lehetőségekkel. Napilapok, folyóiratok, tudományos közlemények szép számmal jelennek meg a három megyében, s ezek elég széles terepet, nyilvánosságot adhatnak. Vallom: az igényesebb tanulmányok, a tudományos eredmények mindig napvilágra kerülnek. — A tudományos élet jelentős ellentmondásának számít — amelyet több helyein is szóvátettek már —, elsősorban azokra a kutatásokra adnak pénzt, amelyek eredményeit mielőbb fel lehet használni a gyakorlatban. E kategóriába sorolhatjuk az alkalmazott tudományokat. Az elméleti kérdések tisztázására viszont egyre kisebb összegeket adnak. Dr. Sz. L.: — Jelenleg az ipar és a mezőgazdaság azonnal alkalmazható, rögvest megoldást jelentő eredményeket vár. Így születnek a szabadalmak, az operatív kutatási eredmények. Viszont ezeket nagy hiba lenneszembe állítani az alapkutatással. Hangsúlyozom, alapvető elméleti kutatás nélkül nincs praktikus kutatás. Viszont az is tény, hogy ma sokkal szívesebben finanszíroznak olyan témákat, amelyek azonnali gyakorlati haszonnál kecsegtetnek. Egyébként a kutatás finanszírozása egészen új módon halad. Hajdanán az intézmény kapott egy bizonyos ösz- szeget, és azt osztotta szét a szakemberek között. Jelenleg viszont meg kell pályázni — fontos kutatási témával — az országos pénzügyi támogatást és az illetékesek arra vagy adnak pénzt vagy nem. Ha nem. akkor nincs miiből kutatni. Az egri tanárképző főiskoláról ez évre húsz pályázatot nyújtottak be oktatóink minisztériumi, és úgynevezett országos tudományos és kutatási, fejlesztési alap pályázataira. Ebből a felét, azaz tízet fogadtak el. Viszont ezekhez elegendő összeget biztosítottak. A pénz felhasználásáról minden esztendőben be kell számolni, egyébként egy ilyen összeget három-öt évre biztosítanak. Nálunk nyolc tanszék nyert így pénzt és ezzel együtt kutatási lehetőséget. Ügy érzem, ma már más út aligha akad. — A XIII. pártkongresszus határozatában is megfogalmazzák: a tudomány művelői bevezethető műsziaki. kutatási eredményekkel és alkalma zásával járuljanak hozzá a termelőmunka színvonalának és hatékonyságának emeléséhez. A MAB égisze alatt mit tettek a kongresszus határozatának végrehajtásáért? Dr. Sz. L.: — A kongresszus és az 1986 decemberi RB-határozat egyértelműen fogalmazta meg a tudományos kutatás feltételrendszerének javítását, hogy további hátrányba ne kerüljünk gazdaságilag azonos súlyú országokkal szemben1. Ez a veszély sajnos valóságos, mert az akadémiai kutatások anyagi bázisát képező költségvetési támogatások romlottak. Ez leginkább az alapkutatásokat érintette. A MAB kutatásokat finanszírozni nem tud. erre pénzalapja nincs. De ösztönözni a szerződéses munkák fokozott vállalására, segíteni az OTKA-pályázatokért való versenyeztetést, napirenden tartani a legégetőbb megyei és regionális tudományos feladatokat, élénkebbé tenni a társadalomtudományi kutatásokat, koordinálni az egyéni és kollektív vállalkozásokat, azt mind-mind megteszi azért, hogy teljesüljenek a kitűzött célok. Hisz mindnyájan tudjuk, hogy hosszabb távon az állam számára a legkifizetődőbb „üzleti vállalkozás” a kutatások támogatása. Ha a MAB tudományos szervezete e feladatokat a jövőben még intenzívebben és szervezettebben megoldja, akkor azt hiszem, a legtöbbet teszi a párthatározat tudományos részének teljesítéséhez. — Az elkövetkezőkben melyek azok a sarkalatos pontok, amelyekre érdemes odafigyelni a tudományos munka eredményesebbé tétele érdekében? 53
