Hevesi Szemle 15. (1987)
1987 / 1. szám - TÁJOLÓ
Készséggel megtesszük. méghozzá egyértelmű jószándéktól vezérelve. Nem ismerjük prózai munkáit, azt azonban határozottan állítjuk, hogy a líra — nagyon finoman fogalmazunk — nem a legerősebb oldala. Igazolásképpen hadd szólaljon meg ön! Ember; Gyerek; Fiú; Leány; Sóhaj; Bánat; Szerelem; Szakadás; Szeretet; Vasárnap! Vágy, száll, kár, kél, kér, nép; Finn-ugor az ősöm. Nap süt; bárány béget, Szerelem becézget ammen! Olvassa csak újra! Ugye, hogy nem érzi magát a Parnasszus ormain? Nincs ebben semmi különös, mert hiányzik a poetikus hangvétel. Erőszakoltan egymás mellé rendelt szavaik tiltakoznak a koszorúba fűzés ellen. Hiába kutatjuk a kifejező erejű szóképeket, az egyéni ízű jelzőket, a frappáns hasonlatokat, s azt az atmoszférát, ami nélkül csak időpazarlás a toliforgatás. Javallatunk: tanulmányozza a hazai és a külföldi klasszikusokat, lássa sajátoLegányi Dezső: Liszt Ferenc Magyarországon (Zeneműkiadó, 1986 — 300 p.) A zseniális komponista és muzsikus mozgalmas életútjának utolsó 12 esztendejét felölelő, születésének 175., halálának 100. évfordulójára megjelentetett munkából megismerhetjük a fáradhatatlanul utazó és koncertező, energiáit újabb és újabb zenei teljesítményekbe fektető egyéniséget. Ez azonban nemcsak életrajz vagy cselekményt, történéseket rögzítő tanulmány: az egyes művek megemlítése során kibontakozik a zeneelméleti fogalmakat alkalmazó szakmai magyarázat is, amiből nyilvánvaló, hogy az időrendi és forrásjegyzékkel, valamint névmutatóval gazdagított kötet san a világot. Ha erre is képes lesz. akkor szívesen fogadjuk, s nem fukarkodunk az annyira óhajtott méltató mondatokkal. A köszönet jegyében Határainkon túlról érkezett az alábbi levél szerkesztőségünkbe. Egyik szerzőnk jelentkezett. Minden kommentálás helyett, azt hisszük, érdemes a teljes szöveget publikálni: „Kedves Főszerkesztő Ür! Ez egyike azoknak a kuriózus eseteknek. amikor az író a cikke megjelenése után mutatkozik be és köszöni meg a publikálást. A Hevesi Szemle 3. számában közölte le Tavasz Stockholmban c. novellámat — Szakonyi barátom szíves közreműködése révén. Sajnos budapesti tartózkodásomkor, szeptemberben, nem volt lehetőségem felhívni, ezért most írok. Esetleges honoráriumomat szeretném felkínálni a lapnak, az ön által meghatározott célra. Nem kis dolog számomra, hogy az én tévesen indult önszámkivetésemben, melyet inkább a hozzátartozók magatartása és a fiatalkori kalandvágy, mintsem a politika okozott. már nem lehetetlen a publikálás. Mindazonáltal, az ember az idegenben örökre szárnyaszegett marad. Szíves üdvözlettel: Szüts Gábor, Box 211. 121 02 Johanneshov 2., Svédország.” Megértjük sorsát, s köszönjük a nemes gesztust... • Tájoló OLVASÁSRA AJÁNLJUK elsősorban a zeneileg művéltek táborának biztosít részletes és olvasmányos útmutatót. Georg Símmel: Rembrandt (Corvina, 1986 — 163 p.) Műelemzés, művészetfilozófia Georg Simmel tollából, aki sajátos módon közelít a rembrandti érzelem- és gondolat- világhoz. végigvezetve az olvasót a portrékból sugárzó lelki tartalom értélmezé- sének problematikáján, az individualizáció, az objektív és szubjektív vallásosság művészi kifejezésének kérdésein. Kiterjedt irodalmi és képzőművészeti jártasságát bizonyító, Dante, Goethe, Beethoven, Kant vagy Berlaine felé, illetve felől vont gondolati párhuzamok szövik 93
