Hevesi Szemle 15. (1987)

1987 / 1. szám - HAGYATÉK - Nagy Sándor: A KISZ megalakulásának 30. évfordulójára

harc, majd a Tanácsköztársaság meg­döntését követő illegalitás súlyos évti­zedei következtek. A negyedszázados ellenforradalmi rendszer és a fasiszta diktatúra az ifjú­kommunisták sorait is megtizedelte, de a mozgalmat, akár a kommunista pár­tot, megsemmisíteni nem tudta. Az el­esett mártírok helyébe új forradalmárok álltak, a mozgalom erősödését sem le­hetett megakadályozni. A kommunista ifjúmunkások aktív tevékenységet fej­tettek ki a legális munkásszervezetek­ben, a szakszervezetekben, a szociálde­mokrata pártban, a kulturális és sport- egyesületekben. Szembeszálltak a német megszállókkal és a magyar fasisztákkal A kommunista fiatalok közül sokan fegy­vert fogtak, és a Szír, Marót, Szőnyi, Úszta partizáncsoportokban, a Budai ön­kéntes Ezred soraiban küzdöttek a fa­sizmus ellen. Amikor a Szovjetunió Vörös Hadsere- rege felszabadította hazánkat, a párt ol­dalán az ifjúkommunisták is készen áll­tak arra, hogy megvívják a harcot az ország demokratikus átalakulásáért, a szocialista építés belső feltételeinek lét­rehozásáért. Az ifjúsági mozgalomban is a kommunisták voltak a legfelkészülteb­bek az összes színre lépő politikai erő közül. Vezetésükkel jött létre a MADISZ, a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövet­ség, és nem rajtuk múlt, hanem az egy­mással vetélkedő pártokon, hogy akkor még nem valósulhatott meg a haladó if­júság egysége. 1048-ban is — mint 30 évvel azelőtt — a két munkáspárt egyesülése nyitott utat a demokratikus és forradalmi ifjúság egységtörekvéseinek. A Magyar Ifjúság Népi Szövetsége (MINSZ) a marxiz­mus—leninizmus szellemében egyesítette az önálló szervezeti kereteiket továbbra is megtartó rétegszerkezeteket és az út­törőmozgalmat. és előkészítette a Dol­gozó Ifjúság Szövetsége megalakulását. 1950-től ismét egységes, párthoz tar­tozó ifjúsági szervezetben dolgozhattak a fiatalok. Az akkori pártvezetésben fo­kozatosan eluralkodó szektás, dogmati­kus, majd revizionista hibák, torzulások és törvénysértések a tömegek pártba ve­tett bizalmának megrendüléséhez vezet­tek. és természetesen károsan hatottak az ifjúsági szövetség tevékenységére is. A hibák kijavítására azonban az ellen- forradalom már nem hagyott időt. A tö­megek elégedetlenségére építve, a revi­zionisták és a mögöttük felsorakozó szo­cializmusellenes erők, kihasználva az if­júság tapasztalatlanságát, a fiatalság egy részét is meg tudták téveszteni. A DISZ megszűnt, de a kommunista ifjúsági mozgalmat nem tudták megsemmisíteni. A kommunista fiatalok szembefordultak az ellenforradalommal és a Magyar Szo­cialista Munkáspárt vezetésével újjászer­vezték a mozgalmat. 1957. március 21- én, a Budapesti Városi Színházban zász­lót bontott a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség, a KIMSZ forradalmi hagyomá­nyainak örököse és folytatója. A KISZ, születése pillanatától, a párt politikájának szolgálatában állt, céljait a munkásosztály hatalmának megszilárdí­tásában, a szocializmus felépítésében je­lölte meg. Közvetlen feladatát a politi­kai és gazdasági konszolidáció, a szo­cializmus építésének újrakezdése képez­te. Ma tagságát arra neveli, hogy leg­jobb képességei szerint vegye ki részét a szocialista építőmunkából, hogy a kö­zösség és a saját érdekében tisztességgel elvégezze mindennapi feladatát, becsü­lettel tanuljon, dolgozzon és készüljön a haza védelmére! A magyar kommunista ifjúsági moz­galom három évtizedes története szerves egységet alkot. A KISZ vállalta a hala­dó. forradalmi ifjúsági mozgalom — az IOSZ, a KIMSZ, a MADISZ, a MINSZ és a DISZ — szellemi és politikai örök­ségét, hasznosította és felhasználja a történelmi tapasztalatokat, igyekszik ta­nulni a sikerekből és a kudarcokból egyaránt. A komunista ifjúsági mozgalom eddi­gi történetének leglényegesebb tanulsága, hogy az ifjúsági szövetség számára a pártvezetés biztosítása a legfontosabb. Az ifjúsági mozgalmat mindig akkor ér­ték kudarcok, amikor benne a pártveze­tés gyengült, és akkor ért el sikereket, amikor megszilárdította soraiban a párt­vezetést. A KISZ kezdettől fogva belső meggyőződésből követte a magyar kom­munista pártot. Igényelte és elfogadta vezető szerepét, képviselte és hirdette politikáját, ennek megvalósítására moz­gósította a fiatalokat. Ez a KISZ erőfor­rása és társadalmi tekintélyének alapja. Nagyon fontos tanulság a kommunis­ta ifjúsági mozgalom és a marxista—le­ninista elmélet egymásra találása. Az elmélet megismerése és annak a kész­ségnek az elsajátítása, hogy alkotóan al­kalmazzák a gyakorlatban, a forradalmi ifjúsági mozgalom sikerének mindig fon­tos forrása. A párt példát mutat az if­júságnak, önálló gondolkodásra, válasz­tásra és döntésre serkenti őket, számít­va rájuk mind a politika alakításában, mind a végrehajtásában. A KISZ arra törekszik, hogy a fiatalokat ráébressze: tartós egyéni boldogulásukat csakis a társadalom egészének boldogulásában, a marxista—leninista elmélet gyakorlati megvalósításában találhatják meg. 69

Next

/
Oldalképek
Tartalom