Hevesi Szemle 15. (1987)
1987 / 1. szám - PEDAGÓGIAI MŰHELY - Gábor László: Az oktatási törvényről - félév után
Az 1986. szeptember 1-én életbe lépett oktatási törvény fordulópontot jelent iskolarendszerünk számára. Hosszabb távra megszabják a rendelkezések a fejlődést, olyan utat jelölnek ki, amely új lehetőségekhez, erőforrásokhoz vezet. Elsősorban az intenzív munkán keresztül tárulhatnak föl ezek. annál is inkább, mert központi támogatásokkal a következő esztendőkben nemigen lehet alapvetően megváltoztatni a helyzetet, elérni a szükséges minőséget. Az iskola társadalmasítása a cél, az, hogy egyre inkább a valós igények határozzák meg a továbbiakban az oktatás-nevelés folyamatát. A téli szünet már részben alkalmat kínált a számvetésre, mivel fél esztendő eltelt az iskolai időszámítás szerint. Azt tapasztaltuk az előzetes tájékozódás során. hogy mind jobban érzik a feladat súlyát az intézmények, egyre nagyobb figyelemmel tanulmányozzák a jogszabályokat. Ami eddig számukra elmélet volt, az egyre nagyobb mértékben válik gyakorlattá. Amikor két igazgatót megkértünk, hogy összegezzék eddigi tapasztalataikat, két különböző iskolatípusra voltunk kíváncsiak. A középiskolák között eltérő helyzetben van a gimnázium és a szakközépiskola. Mást és mást jelentenek számukra az azonos rendelkezések. Erről beszélgettünk Pólyák Alajossal, az egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium igazgatójával és Fehérvári Andorral, az Egri Mezőgazdasági Szak- középiskola és Szakmunkásképző Intézet igazgatójával. Először arról érdeklődtünk,tőlük, hogy miben látják az oktatási törvény legnagyobb jelentőségét. Pólyák Alajos: — Egy ellentmondást kíván feloldani: a felszabadulást követő évtizedekben az intézmények nyitottabbá váltak a társadalom irányában. mint korábban voltak. A rendszer jellegéből következik ez. Az irányító hatósággal való kapcsolatukban viszont szerepük inkább csak a végrehajtásra korlátozódott. Az utóbbi időben önállóságuk sokat fejlődött, de ez elsősorban az igazgatók önállóságát jelentette. Ezt kívánja feloldani az oktatási törvény. Egyben azonban új ellentmondás keletkezik: az intézmény vezetője az őt magát megbízó hatóságnak tartozik beszámolással, tőle „kérik számon” a feladatok elvégzését, nem az egyes tanári közösségektől. így az igazgató esetenként ütközőpontba kerülhet. Fehérvári Andor: — Az elhangzottakkal egyetértek. Én a legfőbb előnyt abban látom, hogy az óriási számú, korábbi jogszabály érvényét vesztette szeptember elsejével. így jóval áttekinthetőbb a helyzet. Kétségtelenül nagy önállóságot ad ez a törvény, a mi feladatunk az, hogy megtanuljunk ezzel élni. — Gyűjtöttem már tapasztalatokat kollégáim körében és érzékeltem pesszimista hangulatot még rutinos igazgatók között is. Lehet, hogy azért, mert dolgoztam az államigazgatásban is, de nem tartom olyan rettenetes nagy feladatnak mindazt, amit fölpanaszoltak, például a szervezeti és működési szabályzat önálló elkészítését. Nem mondom, hogy nálunk ez egyszerű, mert intézményünk sajátossága az, hogy a képzés három-, illetve négyéves, s kollégium is tartozik hozzánk, s így mindezt összhangba kell hozni, ha szabályozni akarjuk belső életünket. Hevesi Szemle: — Az utóbbi időben a tantestületekben másról sem igen beszélnek. mint a szervezeti és működési szabályzat elkészítéséről, az iskolatanács megalakításáról, tehát elsősorban a szervezeti változásokról. Miért tolódott el a hangsúly véleményük szerint ebbe az irányba? P. A.: — Az egyes iskolatípusok ugyanazzal a rendtartással rendelkeztek, de a több mint háromszáz hazai gimnázium különböző feltételek között tevékenykedett. Ez a szabályozás szeptember 1-től hatályát veszítette. Bizonyos jogszabályi kereteken belül önszabályozást valósíthatunk meg. így az iskolák körülményeinek megfelelően, a gimnázium sokszínű iskolatípussá válhat. A működési szabályzatot a jövő tanév kezdetéig kell elkészíteni. Hiszek abban, hogy mi ds eredményre jutunk, ahogy más is megtalálja a legjobb utat. F. A.: — Természetes, hogy ezek a lépések kerültek az érdeklődés homlokterébe. A mi elgondolásunk szerint hosz- szú előkészítést igényel a működési szabályzat megteremtése. Megalkotásához szükségét éreztük annak, hogy új alapokra helyezzük szülői munkaközösségünket. Az átszervezés szempontja az volt, hogy olyanokat nyerjünk meg, akikre hosszabb távon számíthatunk, tehát elsősorban az elsősök, másodikosok hozzátartozóit. Emellett megalakítottuk iskolatanácsunkat is. mivelxennek a testületnek véleményeznie kell az iskola életének szabályozását. Számunkra úgy tűnt logikusnak, ezt látjuk a megfelelő eljárásnak. Hevesi Szemle: — Mivel a Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkás- képző Intézet alakította meg elsőként megyénkben az iskolatanácsot, s még a félév végéig követője sem akadt, úgy tűnik, mégsem olyan természetes az imént elmondott sorrend. Mások miért látják eltérően a feladatokat? 57
