Hevesi Szemle 15. (1987)
1986 / 6. szám - TIZENÖT ÉV - Szecskó Károly: Megyei folyóirataink múltjából
Imrével és Dreisziger Ferenccel 1893 végéig közösen szerkesztette a lapot. Ekkor a folyóirat beleolvadt a Szent István Társulat Népnevelők című. akkor induló lapjába. 1898. január 1-én, Breznay Imre tanítóképző intézeti tanár újraindította a lapot, Kalovits Alajos és Rovó Lajos főmunlkatársak támogatásával, 1899 végén Breznay Imre megvált a laptól, s a két főmunkatárs vette át a szerkesztését. 1903 őszén Kalovits Alajos kilépett a szerkesztőségből és a lapot Rovó Lajos szerkesztette tovább. 1907-től a lap kiadói jogát az egri Líceumi Nyomda vette át. Az Elemi Tanügy és a Népiskolai Tanügy szaklapok színvonalukban nem maradtak el a korabeli vidéki tanügyi lapoktól. Általában igen gazdag tartalommal jelentek meg. Közöltek didaktikai és neveléstani elméleti cikkeket, módszertani közleményeket, tájékoztatták az olvasókat a tanítói körök és az egyesületek életéről. Irodalmi és lapszemlét közöltek. Közzétettek pályázatokat és hirdetéseket. Érdekességképpen megemlítünk néhány címet a lapok anyagából. 1872-ben az Elemi Tanügy folytatásokban közölte Scheffer Miklós cikkét „Gyakorlati oktatás a természettanból” címmel. 1975-ben közzétette Ipolyi Arnold, híres történész, „Munkaiskola" című írását. 1893-ban a Népiskolai Tanügy folytatásokban közölte Schultz Imre „Élő természet” c. cikksorozatát. A sorozat felépítése meglepően hasonlít az általános iskolában jelenleg h aszná latos Élővilág c. tankönyv szerkezetéhez. A lap erénye, hogy már 1874-ben közölt cikkeket a játék fontosságáról. A két tanügyi folyóirat eszmei irányvonala megfelelt az egyesület és az egyház kívánalmainak. Jellemző rá a háladó eszmék és a haladó intézkedések beve- vezetése elleni harc. Mindkét közlönyben hangot kapott az egyház, s a konzervatív erőik közös iskolák elleni harca. Az 1872-ben megalakított Heves megyei Általános Tanítóegyesület munkája hatékonyságának növelésére 1896. januárjától szaklapot indított Heves megyei Tanügy címen. A lap megindítását az 1895. november 18-án tartott közgyűlésen határozták el. A folyóirat-alapítás gondolatát Kolacskovszky János vetette fel. A szaklap első száma 1896. január 7-én jelent meg. Szerkesztője Kolacskovszky János, nagytudású egri tanító lett. 1902-ben ő vette át a lap kiadói jogát is. A folyóirat 1918-ban szűnt meg. A szaklap mint az Egyesület kiadványa indult meg, de később a Heves megyei Tanfelügyelőséggel közösen adták ki. A folyóirat első számában közzétett felhívásban a szerkesztőség így indokolta meg a lapindítás fontosságát: „Közel 500-an vagyunk a megyében, akik a szorosan vett népoktatás ügyét szolgáljuk. Közel 500 népnevelő munkálkodik és küzd a nemzeti művelődés terjesztéséért e nagy kiterjedésű országrészben. Anélkül, hogy nagy fontosságú, nemcsak a megye határain belül, de azon messze túl is kihatni hivatott tevékenysége csak egyetlen orgánum által is kellő figyelemben részesítet- nék, melynek kizárólagos hivatása lenne az iskolaügy körébe vágó mindennemű kérdések megvitatása, \mely >alkalmat nyújtana e képzett, törekvő tanítói karnak, a pedagógiai tudományok, a szakirodalom 'művelésére, mely :e nagy számú, lelkes sereget az érdekközösségben legyesítené, mely nemcsak megfigyelője, <de tükre lenne annak a nagyarányú fejlődésnek, mely \megyénk oktatásügyét elsőrangú vármegyéinek rangjára emelte. Heves megye tanítói kara régóta érzi hiányát egy oly tanügyi Iközlönynek, amely la fentebb érintett célokat szolgálná, s éppen oly régóta vár megszületésre, az a sokszor fogalmazott eszme, \hogy \e megye tanítói kara '■éppúgy megteremtse saját érdekeit szolgáló tanügyi lapját, amint megteremtették lazt más 1vármegyék, nálunk számban sokkal kisebb, nyelvben különböző nevelői fs. Csak állandó panasz 'maradt, \hogy nincs mód rá, hogy e megye tanítói kara jogait és érdekeit a lap orgánuma által ^védelmezhesse, hogy legyen egy hely, ahol kartársaival állandóan Halálkozhatik, legyen \alkalom, hogy képességeit, szakismereteit a nyilvánosságnak is \bemutathassa, hogy az iskolaügy iránti érdeklődés általánosítására közrehasson. így a haladó és művelt tanítóság tevékenysége is kellő méltatásra részesüljön”. Az új folyóiratban nemcsak az Egyesület tagjai publikálhattak, hanem mindenki, laki gondolatait elfogadható módon papírra vetette. A lap állandó rovatai a következők voltak: az oktatás-nevelés tapasztalatai, az Egyesület tanüevi határozatai. Heves megyei tanügyi rendelkezések és határozatok, hírek, tárcák, a pedagógiai irodalom ismertetése A lap eszmei irányvonala hasonló volt az Elemi és a Népiskolai Tanügyéhez. Végső soron a fennálló társadalmi rendet, az uralkodó osztály politikáját szolgálta ki. Számos objektív értéke azonban retrográd irányvonala ellenére szolgálta a népoktatás fellendítése ügyét. A folyóiratban bő teret kapott az oktatás és a nevelés elmélete, a szakmódszertan, sőt a neveléstörténet is. 55
