Hevesi Szemle 15. (1987)

1987 / 5. szám - VÁLASZOL A SZERKESZTŐ

# Válaszol a szerkesztő W. Mária, Salgótarján Érdeklődéssel1 olvastam kétségtelen kulturáltságra, érzékeny, sokszínű, lelki­világra valló költeményeit. Azt írja: verseivel először jelentkezik, eddig még egyetlen redukciónak sem postázta azokat. A bizalom arra kötelez, hogy hatvá­nyozott őszinteséggel válaszoljak. Rit­mus-, arány-, szimmetriaérzéke ígéretes, szerkesztőkészsége sajátos karakterre enged következtetni. Űgv vélem ennyi is elég annak igazolására, hogy nem szabad lemondania az önkifejezés e módjáról. Idézzük egy négysorosát: TÉLI HANGULAT Ködszínű álom szállt a tájra, Betakarja a tcsend, a rpuha hó, Bár, lelkem lehetne Újra. Ilyen tisztán, fehéren csillogó. Nem véletlenül választottam ezt a ha­misítatlan női alkatra utaló vallomást. Tükröződik benne minden előbb emlí­tett erénye. Különösképp tetszik a Köd­színű álom jelzős összetétel, illetve társítás. Célszerű lenne ezen az úton to­vább haladni, gyötrődve kutatni, keres­ni az egyéni látásmód ilyen és ehhez hasonló eszköztárát. Ha ezt teszi — persze ez nem megy máról holnapra, csakazértis parancsszóra —, akkor ösz­tönösen is ^utasítja a másoktól ellesett fordulatokat, a már-már közhelyek bán­tó kísértését. így is atmoszférát teremt, amely sok­kalta markánsabb lenne, ha minél ha­marabb meglelné saját hangját, amely nem egyezik másokéval, amely hiány­talan vetülete senkiével össze nem té­veszthető érzelmeinek. Mindez nem udvarias serkentés, ille­delmes, jól fésült elutasítás, hanem egy­értelmű indíttatás a még többre, a még jobbra, hiszen képességei csiszolatlan gyémántként is jelzik értéküket. Arról is tájékoztat, hogy megpróbál­kozott a prózával, s ilyen kísérletei már napvilágot láttak néhány megyei, orszá­gos sajtóorgánumban, folyóiratban. Kérem, küldjön ezekből is, mert ek­ként még határozottabb, képet alkotha­tunk vitathatatlan tehetségének össze­tevőiről. Akkor arra is felelhetünk, hogy merre az az Ariadne-fonál, amely a minden kezdés teljesen érthető labirin­tusából az önmegvalósítás, illetve a si­ker felé kalauzolhatja. Várom újabb küldeményét. Nem ár­tana, ha személyesen is felkeresné szer­kesztőségünket, hiszen akkor lehetőség adódna egyéb nálunk levő munkáinak alapos értékelésére is. Addig is dolgozzon, ne hagyja abba, mert idővel az írástudó kevesek számát gyarapítja majd. Elégedettségünkre... Jegyzetek L 87

Next

/
Oldalképek
Tartalom