Hevesi Szemle 15. (1987)

1987 / 5. szám - KÖNYVEKRŐL - B. Király Györgyi: Celladam (Farkas András)

B. Király Györgyi: Celladam

A Lapkiadó Vállalat kiadásában került az olvasók elé B. Királyi Györgyi .riportkötete. A jó tollú új sásírónő felfigyelt a témára, azokra a jelenségekre, amelyek Kovács Adóm feltaláló személyéből adódtak, amelyek úgy gyűrűznék, hosszú hónapok óta, mintha hatalmas turlbina fújná alájuk a viharszerű levegőt. Mert a Celladamot, ezt a még mindig titkot jelentő készítményt bizonyos iratok bemutatása után lehet kapni a budapesti Veres Pálné utcában. Sőt, bizonyos körülmények fennforgása esetén már eljutott külföldre is, miközben Kovács Ádárn forog erre. forog arra, szeretné, ha mindaz, amit ő felfedezett, kutatógárdája összehozott, már hozhatná azt az áldást, amit ő remél. Mert a célt látja, a gondolatait, a felismeréseit az izgatott köz szolgálatába akarja állítani. Erről s?ól ez a könyv, meg még sok egyébről, ahogyan a tévé műsorvezetői mondják az esti híradó szlogenjét.

E sorok írója vállalta ennek a könyvnek rövid ismertetését, annak ellenére, hogy elfogultnak érzi magát Celladam. azaz Kovács Ádám ügyében. Ennek egyik, de nem a legfontosabb oka éppen az, hogy még jóval a könyv megjelenése előtt, sőt egyáltalán még akkor, amikor a könyv írásáról tudomása lett volna, már járt Pilisborosjenőn, abban a kis kutatási tartományban, ahol Kovács Ádám a gazda. A tulajdonos egy barátságtalan januári estén vezetett fel az ottani irodájába, hogy aztán néhá- nyunknak meg a magnónak mondja a magáét. Arról az. útról, amit eddig megtett és főleg arról, aminek majd ezek- után kellene következnie. A zökkenőmentes szabadelőadás közben csak néha kapta el az a bizonyos hevesebb fuvallat, amikor a meg-nem-értésről, az értetlenségről, a lekicsinylésről kellett felsorakoztatnia a tényeket. Világosan és minden szakmai titokzatosságtól megfosztottam köznapi szürkében ismertétte a rádöbbenés apró részleteit, s azt, ahogyan a kép, a képlet összeállt. Jól két órája beszélt már. amikor — régen túl a vacsoraidőn — még nem hagyta el a lendület, annak ellenére, hogy aznap tárgyalt külföldi képviseletekkel és a minisztérium munkatársaival is. összefoglalóját számokkal, lehetőségekkel,

összefüggésekkel fűszerezte s nem hagyott kétséget az iránt, hogy a hatóságok, a jogszabályok előbb-utóbb szabad utat engednek „igaz ügyének.”

Azért tesszük idézőjelbe az igaz ügyet, mert a hit és a kezdeti eredmények, a kísérletek elszigetelt állapotán túl olyan környezetben vívja a haircot, amit egy zárt gyógyítási rendszer vesz körül1. B. Király Györgyi — ha az előszót, az epilógust és szakkifejezések szótárát leszámítjuk — tizennégy stációt magába foglaló írás is azt a nézetet erősítené meg, hogy ,,a nehéz embereknek” ugyancsak nehéz sors jut ki nálunk. Mert vegyük sorra! Van egy felismerés, ehhez párosul egy szenvedélyes ákarat, egy férfi, aki más fajta találmányaiból szerzett nem kis vagyonával, beszélhetünk akár milliós tételekről' is, a fejébe vette, hogy ha mór ez az életmentő felfedezése támad, nem áll meg félúton. S azóta teszi a maga által megfogalmazott kötelességét. Addig, ameddig bírja. Ki tudja, meddig képes harcolni hitéért, ügyéért, igazáért. Mert a lakásában, az irodájában, egy fárasztó nap után ki- bomló ismertetéséből azt az érzelmi hatást is kaptuk, hogy ez az ember nem önzésből, nem az esztelen megszállottság és az értelmetlen hatáskeresés okából állt elő. Munkatársai, vele együtt, vállalva nem kis gazdasági, társadalmi, szakmai hátrányokat is araszolnak a nagyszerű cél felé. Csapda veszi őket körül? Nem is csak egyszerűen a szakhatóság, a ki átkoz hat óság elemésztő gödrei rá lehet sütni a felelőtlenség bélyegét. Vagy annál is többet, a konkrét eset konkrét tényállását. Sokféle csapda van az emberekben is, az agyakban, a szívekben. Másra most nem utalnánk, mert a szakmai érdekek, a tapasztalatok adatai még mindig nem engedik felnyitni a 22-es csapdáját, a híres háborús regény dilemmájának ezt a mai vál- zatát.

Egy sikerkönyv tartalmát utalásszerűén nem illik ismertetni. A nők bizonyára rongyosra olvassák majd ezt a papírkötésű kötetet. Arcok, jellemek, tekintélyek, jól szerkesztet montázsok kelnek életre a kötet lapjain. S mi az eddigiekhez hozzáadjuk újabb elfogultságunk újab lapjain. S mi az eddigiekhez

83