Hevesi Szemle 15. (1987)
1987 / 5. szám - SZÍNHÁZ - Szecskó Károly: Színházi élet Egerben, a Tanácsköztársaság idején
# Színház A SZOCIALISTA SZÍNHÁZ MEGTEREMTÉSÉN FÁRADOZTAK Színházi élet Egerben a Tanácsköztársaság idején A Tanácsköztársaság napjaiban a forradalmi átalakulás a színházi életet is áthatotta. A színházak lelkes újítási tervekkel foglalkoztak. A lehetőség szerint igyekeztek baloldali tartalmú darabokat műsorra tűzni. Üj közönségük lett. A dolgozó osztályok tagjai előtt megnyíltak kapuik. A színházi életben bekövetkező új törekvések az egri színházat sem kerülték el. Az 1904-ben épült színháznak nem volt önálló társulata. Színházi élet ennek ellenére volt Egerben, a forradalmak időszakában is. Ezt bizonyítja, hogy 1919. március 22-én, a néptanács ülésén színházi bizottságot alakítottak, amelybe bekerültek a helyi munkásmozgalom képviselői is (Kolacskovszky Lajos, dr. Káló Miklós, Ló jer Dezső, Somfai János). A proletárforradalom győzelme után, március végén és áprilisban, mivel szín- társulatot nem sikerült szerződtetni, kabaréesteket szerveztek. Március 27-én, 28-án, a helybeli Thália Színjátszó Kör művészei léptek fel nagy sikerrel. Április 5-én és 6-án fővárosi művészek játékában gyönyörködhetett a közönség. Ekkor Batizfalvi Elza, Gonda Maca, Forrai Mihály és Bíró Géza lépett fel. Április 12-én, a helybeli szocialista diákok művészcsoportja tartott kabaréestet, ahol zene- és énekszámok, szavalatok hangzottak el, s vidám jeleneteket láthatott a közönség. Az Egri Űjság április 25-i számában arról adott hírt, hogy „Május elsején megnyílik a színház”. A nyári szezonra a győri társulatot várták Egerbe. Erre azonban a május eleji, helyi ellenforradalmi események miatt nem kerülhetett sor. Május második felében a vármegyei direktórium propagandaosztálya az elmaradt színházi szezon pótlására „Vörös esték" programját dolgozta ki. Legalább heti két előadás megtartását tervezték, helybeli műkedvelők és ismert fővárosi művészek fellépésével. Az első vörös estét, amelyet lelkes szervezőmunka előzött meg, június elsején tartották meg. Az este műsorát a dalárdák nyitották meg, amikor iís előadták az Inteirnacionálét és a Marseillaise-t. Ezeket követte Sáfár Kornél szavalata, aki az „Utolsó álom” című verset adta elő. Majd Schwartz Zoltán verseket szavalt. Ezután Somfai János, az egri Vörös Újság szerkesztője, két novelláját olvasta fel. Somfait Győry Irén, a Madách Színház művésznője követte, aki két Ady-verset szavalt el, majd a „Bölcsődal” című magán jelenetet adta elő. A fővárosi művészek előadását Szász Endre zongoraszáma követte. Ezután Schwartz Zoltán előadása hangzott el, „Művészet és szocializmus” címmel. Egyébként a vörös estéken minden esetben hangzottak el ilyen jellegű előadások. Ez a tény a korabeli műsorpolitika egyik sajátossága volt. A vörös este gazdag műsorát, amelyet dr. Stein Emil konferált, Színi Gyula „Két próba” című jelenetének előadása zárta. Szereplői voltak: Győry Irén, Weisz Mariska és Sáfár Kornél. Bizonyára a színházi előadásokra is jó hatással voilt, hogy június elején, az egri direktórium művészeti és propagandaosztályt szervezett, amelynek vezetői Juhász Árpád újságíró és dr. Stein Eimiil voltak. 38
