Hevesi Szemle 15. (1987)

1987 / 5. szám - VERS - PRÓZA - Korompai János: Gárdonyi Géza szinonimaszótára

kinyomtatásával szégyenletes híresztelésekre nyitott lehetőséget. Kissé mégis csökkenti felelősségét, hogy ő kizárólag a szinonimaszótár fogalmazványát ismerte, az ezen kívül létező és ma már maradéktalanul átírt, több mint ezer oldalnyi napló, szakmai jegyzet, vázlat stb. számára nem létezett, hiszen azok csak 1965 végén kerültek elő Gárdonyi Sándor hagyatékából. El kell ismernünk, hogy egy szótártervezet anyaghalma, a rengeteg, egymás mellé rajzolt szó, még helyes megfejtés esetében is összefüggéstelen és minden izgalom nélküli olvasmány.

5. Az eddig elmondottakból előttünk áll írónk nyelvi gazdagsága, lassanként megismerjük különleges rendszerező igyekezetét is. Nézzük most, honnan merített, milyen csatornákat vett igénybe a magyar nyelv szókincsének feltárásához. A következő pontban bemutatásra kerülő szóanyag bizonyság arra, hogy igen sok régi szó belekerült Gárdonyi merítőhálójába. Tízezer kötetnyi egri könyvtárának becses darabjai a Régi Magyar Költők Tára, a Régi Magyar Nyelvemlékek és a Nyelvemléktár kötetei. Közvetlenül használta ezeket az Isten rabjai, a Láthatatlan ember és az Egri csillagok írásakor, de a szinonimagyűjtésnek is kiapadhatatlan forrásai lettek számára. Emlékeztetőül kiemeljük a ma elemzett, 111. lapon található szólások egyikét-másikát. A Gazdag tárgyköréről beszélve említi, hogy ezek „Világi gyönyörökben buborékolnak”. A gazdaság egyik forrásának tekintett Szerencse alcím alatt áll ez: „Megrázintja a fát”. A Tökéletesnél: „Józanok legyenek, érett erkölcsűek”. A Gazdagság alcím anyagában találjuk e kellemes állapot ilyen magyarázatát: „Maga szabadja (független)”.

További forrás volt Gárdonyi számára a nyelvjárás, a tájnyelv. Hagyatékából tudjuk, hogy célratörően „tanult székelyül”, vitatkozó írásai maradtak arról, hogy jól alkalmazza-e a „szögedi” tájszólást, mi, egriek, azt deríthetjük ki, hogy mit tanult el az itteniek beszédéből.

Harmadik forrása saját játékos kedve, szóalkotó szenvedélye volt. Külön érdekes feladat lenne összegyűjteni a Gárdonyi által alkotott vagy felelevenített szavakat. Tény, hogy naplójában többször is büszkén jegyezte fel egy- egy szóalkotásának első alkalmazását vagy sikeres életben maradását.

Mindezek: a régi szavak felhasználása, a táj beszéd helyes érzékű alkalmazása és saját, új szavak alkotása nem idegen napjaink irodalmától sem. Számomra e tekintetben példa Illyés Gyula Beatrioe apródja, a Szentlélek karavánja és a Kháron ladikján című, újabb keletű munkája. Sok bennük az összevont kifejezés, uralkodik a legalkalmasabb, leghatásosabb szavak felkutatása, írójuk tisztelettel használja a régi szavakat. Ugyanezt a célt szolgálják, mint Gárdonyinál: írónk modernségét és életművének maradandó- ságát.

A szinonimagyűjtemény anyagából:

111. GAZDAG. (Értékes 114, Sok 115; Ember a sok jóban; Szolga, Büszke, Drágakő: Ballaszd); Egyesül; Pazarló 101; Nézd: Rest; Mulat; Paliasz 643.) Elsajátít — Felszippant. Ék, Ékszer. Tapintás. 41.

Lakása: Kapus, alabárdos-őr, rézkapu, sétáló-tornác, bejelent, kastély, rezidencia, várkastély, villa, palota, park; bőrszék, biliárd, tapéta, gobelin, ma- rokin-bőr, majolika, virágos-bársony, szőnyeg, csarnok, cserepes-ház, cserépkályha; aszfalt, alabástrom, rostély.

Eszközei: borhűtő, borostyán-szipka, aranypohár, aranytál, tajtékpipa, fürdőkád, gyertyatartó, kristály-billiikom, ezüstkanál, velinpapiros.®

Ruhái: kesztyű, csipke, aranyszálakkal átszőtt selyemkelme, selyemszoknya, selyempaplan, prém, bársonykalap, frakk, ragián, bundagallér, bársony35