Hevesi Szemle 15. (1987)
1987 / 4. szám - TÁJOLÓ
tét, melyben a népi demokratikus átalakulás a szomszédos országokban, részben hasonló, de ugyanakkor eltérd körülmények között zajlott. Magyarország nemzetközi helyzetének megítélésénél a szerző számításba veszi azt a körülményt, hogy az ország a vesztes oldalon került ki a háborúból, s hogy az antifasiszta koalíció tagjai Kelet-Európához, s azon belül is az egyes országokhoz, sajátosan viszonyultak. Ez a viszonyulás, legalábbis 1947-ig, békésnek volt mondható, alapjait az a dokumentum határozta meg, amelyet a szövetségesek 1945-ben Jaltában a "Nyilatkozat a felszabadított Európáról” című dokumentumban rögzítettek. Ez a nyilatkozat a nagyhatalmak egyező véleményét és akaratát tükrözte, szabad választások megtartását írta elő, demokratikus átalakulást sürgetett a térségben, s olyan politikai intézményi formát, amelyben a demokratikus pártok egyaránt helyet kapnak. Ha nem is a dokumentum szintjén, de bizonyos momentum a térség fejlődésének szempontjából, nem hagyható ki az elemzésből. Az USA kormánya hallgatólagosan elismerte azt, hogy a Szovjetuniónak, a lelszabaditott haicoan szerzett érdemeiből adódóan, különleges szerepe és igénye lehet a térségben, s azt, hogy a zónában szovjet csapatok tartózkodnak. Magyarország népi demokratikus újjászületésének eseményei valójában két szakaszra ;agolhatók. Az elsőben, 1944 őszétől az 1945-ös választásokig, egy új hatalmi forma születik, amelyben az államszervezet, a köz- igazgatás és a politikai struktúra helyeződik új alapokra. A második szakaszban, amely az 1948-as pártegyesülésig tart, a politikai pártoknak azt a küzdelmét fogja át, mely a hatalomért zajlik. A kötet izgalmas összegzését adja annak a folyamatnak, ahogyan a szocialista fordulat Magyarországon bekövetkezik. Eles koalíciós harcok mögött meghúzódó bonyolult okok között kap eligazító tájékoztatást az olvasó. A szerző nyomon követi azt a folyamatot, ahogyan a koalíciót együtttartó tényezők és körülmények mellett megjelennek azok az okok, amelyek a koalíciós partnereket szembefordítják egymással. Az ország gazdasági helyzetének stabilizálása, a polgári életlehetőség kereteinek megteremtése egybevágott a koalíciós partnerek érdekeivel. De ugyanakkor, már a kezdet kezdetén, voltak olyan véleménykülönbségek is, amelyek az együttműködés fokozott hangsúlyozása ellenére is, a legfontosabb bel- és külpolitikai kérdésekben, szembefordították a koalíciós pártokat. A szerző meggyőzően hangsúlyozza, hogy a koalíciós pártok véleménye eltért a hatalom mikénti gyakorlásának a kérdésében és a demokrácia értelmezésében. Ez a két kérdés, pontosabban a hatalomnak a munkáspártok részéről történő nagyobb megszerzési esélye, kiélezte a politikai harcot, s nem egyszer próbára tette a demokratizálás folyamatának gyors megvalósulását. A kibontakozó politikai harc természetesen egyéb gazdasági kérdéseket is napirendre tűzött, nevezetesen a hagyományos politikai erőviszonyok alapját jelentő tulajdon- viszonyok radikális megváltoztatását is. Vida István ezek elemzésétől sem tekint el, de vizsgálódásait inkább politikatörténeti mezőben folytatja. Ez a könyv egy közel tízéves visszatartással került az olvasóközönség elé. Nincs rá magyarázat mely ezt a tényt kellőképpen elfogadtatná. Igaz a latin közmondás szerint a könyveknek megvan a maguk sorsa, s ez ezzel a könyvvel is beteljesült. Szerzőt és kiadót egyaránt dícsér, hogy a kötet a Nemzet és Emlékezet sorozatban, mindannyiunk okulására a szélesebb olvasóközönség elé kerülhetett. (Magvető, 86.) Szőke Domonkos • Tájoló Szalay Károly: "Elmondom hát mindenkinek" (Kossuth Könyvkiadó, 1987 — 304 p.) Az így írtok ti, a Tanár úr kérem, az Utazás a koponyám körül írója 100 éve született, s negyvenkilenc esztendeje halott. Karinthy Frigyes müvei azonban mindmáig élnek és hatnak, irodalmi paródiáit könyv nélkül tudjuk idézni, egy-egy sora szállóigeOlvasásra ajánljuk ként bukkan fel újra meg újra. Úgy véljük, regényeit, novelláit is jól ismerjük. Vagy mégsem? Szalay Károly monográfiája bizonyítja, hogy van még mit felfedeznünk az életműben. Karinthy életének és művészetének avatott ismerője és kutatója a legújabb műelemzések és kutatások összegzésével rajzol teljesebb képet a Nyugat-nemzedék sajátos egyéniségéről. 94
