Hevesi Szemle 15. (1987)

1987 / 4. szám - TÁJOLÓ

tét, melyben a népi demokratikus átalakulás a szomszédos országokban, részben hasonló, de ugyanakkor eltérd körülmények között zajlott. Magyarország nemzetközi helyzetének megítélésénél a szerző számításba veszi azt a körülményt, hogy az ország a vesztes olda­lon került ki a háborúból, s hogy az antifa­siszta koalíció tagjai Kelet-Európához, s azon belül is az egyes országokhoz, sajá­tosan viszonyultak. Ez a viszonyulás, legalább­is 1947-ig, békésnek volt mondható, alapjait az a dokumentum határozta meg, amelyet a szövetségesek 1945-ben Jaltában a "Nyilat­kozat a felszabadított Európáról” című doku­mentumban rögzítettek. Ez a nyilatkozat a nagyhatalmak egyező véleményét és akaratát tükrözte, szabad választások megtartását írta elő, demokratikus átalakulást sürgetett a térségben, s olyan politikai intézményi formát, amelyben a demokratikus pártok egyaránt helyet kapnak. Ha nem is a doku­mentum szintjén, de bizonyos momentum a térség fejlődésének szempontjából, nem hagyható ki az elemzésből. Az USA kormánya hallgatólagosan elismerte azt, hogy a Szovjetu­niónak, a lelszabaditott haicoan szerzett érdemeiből adódóan, különleges szerepe és igénye lehet a térségben, s azt, hogy a zónában szovjet csapatok tartózkodnak. Magyarország népi demokratikus újjászüle­tésének eseményei valójában két szakaszra ;agolhatók. Az elsőben, 1944 őszétől az 1945-ös választásokig, egy új hatalmi forma születik, amelyben az államszervezet, a köz- igazgatás és a politikai struktúra helyeződik új alapokra. A második szakaszban, amely az 1948-as pártegyesülésig tart, a politikai pártoknak azt a küzdelmét fogja át, mely a hatalomért zajlik. A kötet izgalmas összegzését adja annak a folyamatnak, ahogyan a szocialista fordu­lat Magyarországon bekövetkezik. Eles koalíci­ós harcok mögött meghúzódó bonyolult okok között kap eligazító tájékoztatást az olvasó. A szerző nyomon követi azt a folyamatot, ahogyan a koalíciót együtttartó tényezők és körülmények mellett megjelennek azok az okok, amelyek a koalíciós partnereket szembe­fordítják egymással. Az ország gazdasági helyzetének stabilizálá­sa, a polgári életlehetőség kereteinek megterem­tése egybevágott a koalíciós partnerek érde­keivel. De ugyanakkor, már a kezdet kezde­tén, voltak olyan véleménykülönbségek is, amelyek az együttműködés fokozott hangsú­lyozása ellenére is, a legfontosabb bel- és külpolitikai kérdésekben, szembefordították a koalíciós pártokat. A szerző meggyőzően hangsúlyozza, hogy a koalíciós pártok vélemé­nye eltért a hatalom mikénti gyakorlásának a kérdésében és a demokrácia értelmezésé­ben. Ez a két kérdés, pontosabban a hatalom­nak a munkáspártok részéről történő nagyobb megszerzési esélye, kiélezte a politikai harcot, s nem egyszer próbára tette a demokratizá­lás folyamatának gyors megvalósulását. A kibontakozó politikai harc természe­tesen egyéb gazdasági kérdéseket is napi­rendre tűzött, nevezetesen a hagyományos politikai erőviszonyok alapját jelentő tulajdon- viszonyok radikális megváltoztatását is. Vida István ezek elemzésétől sem tekint el, de vizsgálódásait inkább politikatörténeti mező­ben folytatja. Ez a könyv egy közel tízéves visszatartás­sal került az olvasóközönség elé. Nincs rá magyarázat mely ezt a tényt kellőképpen elfogadtatná. Igaz a latin közmondás szerint a könyveknek megvan a maguk sorsa, s ez ezzel a könyvvel is beteljesült. Szerzőt és kiadót egyaránt dícsér, hogy a kötet a Nemzet és Emlékezet sorozatban, mindannyi­unk okulására a szélesebb olvasóközönség elé kerülhetett. (Magvető, 86.) Szőke Domonkos • Tájoló Szalay Károly: "Elmondom hát mindenkinek" (Kossuth Könyvkiadó, 1987 — 304 p.) Az így írtok ti, a Tanár úr kérem, az Utazás a koponyám körül írója 100 éve született, s negyvenkilenc esztendeje halott. Karinthy Frigyes müvei azonban mindmáig élnek és hatnak, irodalmi paródiáit könyv nélkül tudjuk idézni, egy-egy sora szállóige­Olvasásra ajánljuk ként bukkan fel újra meg újra. Úgy véljük, regényeit, novelláit is jól ismerjük. Vagy mégsem? Szalay Károly monográfiája bizonyít­ja, hogy van még mit felfedeznünk az életműben. Karinthy életének és művészeté­nek avatott ismerője és kutatója a legújabb műelemzések és kutatások összegzésével rajzol teljesebb képet a Nyugat-nemzedék sajátos egyéniségéről. 94

Next

/
Oldalképek
Tartalom