Hevesi Szemle 15. (1987)

1987 / 4. szám - VÉSŐ - PALETTA - Mika István: Galériánk hírei

művelődést összekapcsolják a szabad idővel; szeretnék növelni dolgozóik alkalmasságát, tevékenységének hatásfokát. Arra kérnek bennünket, hogy tárlataink, műsoros rendezvényeink tervének összeállításánál ne feledkezzünk el a közönség differenciált megítéléséről. Mert nemcsak az elvégzendő munkafeladatokban vannak különbségek köztük, hanem felkészültségükben, felfogásukban, tapasztalataikban, kulturális érdeklődésünkben is.

Galériánk vezetősége "vette” a jelzést, és azon igyekszik, hogy felkeltse és kielégítse a képzőművészeti kultúra iránti igényeket. Ez persze hosszú távú folyamat, és korántsem csak rajtunk múlik az eredmény. Célunk, hogy látogatóink egyre értékesebb tagjai legyenek a közösségnek, s felkészültségük, képzőművészeti ismereteik és élményeik révén egyre nagyobb értékek létrehozására legyenek képesek. Ez a szemlélet idővel a közösségünkre jellemző tulajdonsággá válhat. Az új motivációk, művelődési szokások megteremtésében partnerek vagyunk. Erről tanúskodik Galériánk tavaszi-nyári programja.

Fadomborművek, művészi építészet

A pannon festő, Lakatos József fadombormüveinek kiállítását június 16-tól augusztus 9-ig láthattuk Egerben az oktatási igazgatóságon. E sajátos műfajt méltatta a megnyitáskor Salamon Gábor a Szombathelyi Képtár igazgatója. A művész a képes beszéd értékeinek bemutatására vállalkozott, motívumait a néprajz és a hitvilág emlékei táplálják.

Érdeklődéssel tanulmányoztuk az alkotásokat, a faragott kopjafa például hosszas velemenycserere késztette a közönség egy csoportját. , A tömbszerű formák, a müvek zárt világa a történelmi régmúlttal ismertetett meg bennünket. A mítoszok, legendák, mondák balladai üzenetét fejezi ki a festőművész Lakatos József.

Az idei év egyik legnagyobb és legértékesebb reprezentatív kiállítása — amelyet a nyáron több mint egy hónapig láthattak az érdeklődök — az Építészet restaurálás címet viselte. Eger, a nemzetközi műemlékvédelem kiemelkedő központja, nem csoda, hogy a gazdag anyagra külföldi turistacsoportok és a műemlékvédelmi nyári egyetem hallgatói is kiváncsiak voltak.

Gondolatok a vendégkönyvből: "Káprázatos a kiállítás. Koronként és stílusonként nyújt bepillantást az építészeti remekművekbe. Belső "képernyőnket" valósággal ostromolják a kép és gondolatsorok. Összképek és részletek villannak fel, együttesek és színfoltok állnak össze. Ahogy nézelődünk a tárlaton, úgy váltakoznak a nézőpontok. Gondolatban kívülről, esetleg felülről közelítünk, mintha bennük és körülöttük sétálnánk . . ."

Ez az! Ennek a sokféle benyomásnak az együttes hatását kívánta érzékeltetni az anyag válogatója, az Országos Műemléki Felügyelőség. Mendele Ferenc az intézmény vezetője beszélt napjaink rekonstrukciós munkáiról, a követendő építészeti hagyományokról a megnyitón. A régi városokban a szerkezet a funkcióval együtt alakult ki, együtt fejlődött vele. Az életforma és vele az igények módosulása viszonylag lassú folyamat volt. Az iparosodás időszakában az építészet is fejlődött, a funkció is változott. Ez a kölcsönhatás alapja és éltető eleme volt a mindenkori építészetnek.

A kiállítás időszerűségét az alábbi vendégkönyvi bejegyzések is igazolják: "A hagyományos és az új között néha forradalmi máskor fokozatosabb az átmenet. Városépítészeti szempontból ma egyaránt hagyományosnak ítéljük a klasszicista házsort és a szecessziósat, mert beépítésük módja azonos. A század elején ez az egyenlőség döbbenetét keltett volna. Hiába, az építészeti meghatározások is változnak . . ." "Egri vagyok, a kiállítás büszkeséggel tölt el. Térszemléletem folyton tágul és módosul, mert városomban sokat törődnek az épített környezettel."

Lakatos József tárlatának megnyitója