Hevesi Szemle 15. (1987)
1987 / 4. szám - TUDOMÁNY - Sipos Lajos: Nemes Nagy Ágnes: A hegyi költő
Gárdonyi kiadta a Néptanítók Naptárát is, amelynek hangja oldottabb, sót tréfás volt a laphoz képest, de ebben is a tanítók életére, iskolai tevékenységére hívta fel a figyelmet. Gárdonyi Géza három éven át szerkesztói munkájával elérte célját. Helyzetük tisztább látásával öntudatra ébredésre ösztönözte a tanítókat. *** Az akkor még Ziegler Géza néven szerkesztett Tanítóbarát emlékének felelevenítése nemcsak megemlékezés Gárdonyi életének egyik időszakáról. Érdemes a lappal foglalkozni azért is, mert benne sok, hajdani tanító nevével megismerkedhetünk. A helytörténeti iskola- és neveléstörténeti kutatók is értékes forrásra lelhetnek benne. Misóczki Lajos • Tudomány Nemes Nagy Ágnes: A hegyi költő A költő — írja Nemes Nagy Agnes a 64 hattyú című tanulmánykötetében — az "idő múltával" igyekszik közelebbről szemügyre venni a versírást és versolvasást, érdekelni kezdi "saját mestersége", "érdeklik azok az eljárásmódok, amelyeket többnyire tudattalanul használ"; érdekli a vers létrejötte, kialakulása, a versfunkció és a versélmény változása. Goethétől T. S. Eliotig, illetve Csokonaitól Weöres Sándorig sok költő látszik igazolni ezt a megállapítást. És végső soron ezt bizonyítja az elementáris Babits-élménnyel indult Rába György, Somlyó György és Nemes Nagy Ágnes pályája is. Rába, Somlyó és Nemes Nagy Ágnes esetében azonban ennek az érdeklődésnek specifikus vonásai is vannak. Egyező mindnyájuknál az elméleti igény erőteljes állandósága, a XIX. század közepéig volt arisztotelészi művészet-értelmezés meghaladására, a mimézis, az imitáció, a fikció és a modern művészet viszonyának érvényes definiálására való törekvés, a költői nyelv és a vers kölcsönhatásának a felderítése. A költőiség lényegét akarják megragadni ők, amint próbálta ezt Poe, Rimbaud, a XX. század majd minden jelentős költője. Rába György, Somlyó György és Nemes Nagy Ágnes "mesterség" iránti vonzalmában azonban van eltérő vonás is. Esetükben a költői gyakorlat és az elméleti tevékenység viszonya alakul másként. Rába György — a Szabó Lőrinc- és a Babits-monográfia a példa rá — éles választóvonalat húz az általa művelt két terület közé. Somlyó — a Philoktetész sebé ben — nem zárja ki ugyan a maga költőségét, de elméletileg teljes, a szakirodalmat számbavevő, végigvitt és érvényes gondolat megformálására törekszik. Nemes Nagy Ágnes a 64 hattyúban és A hegyi költőben nem ambicionál semmiféle teljességet. Alapvetően költőként közeledik tárgyához. ". . . nem írok én valami irodalomtörténet-félét. Sem kritikát. Talán még tanulmányt sem. Egyszerűen tapasztalataimat közlöm, egy alanyi versíró alanyi gondolatait" — olvasható az 1975-ös könyvben. ". . . mindez csak példa, illusztráció, hozzávetés ahhoz a 73
