Hevesi Szemle 15. (1987)
1987 / 4. szám - HELYTÖRTÉNET - Hannus István: A Csörsz-árok legendája
A Csörsz-árok legendája "Borsod s Heves határán, Ez mint óriás ekétől szántott barázda-út, Tiszától a Dunának Jó vándor, aki jársz, A sik vidéken egy vén Ároknyomot találsz! Néhány mérföldre fut. Magas partját mi végett, Mikor, s ki hányta fel? Az eltűnt századoknak Homályiban vész el;" TOMPA MIHÁLY Gyermekkoromban sokszor utaztam Besenyőtelekről Dormándon keresztül Füzesabonyba. Dormánd határában, közvetlenül a _ falu szélen húzódó árokról szüleim, nagyszüleim elmondták, hogy az a "Csesz-árok". Úgy keletkezett, hogy egy király össze akarta kötni a Dunát a Tiszával, hogy hajón vihesse haza menyasszonyát. Ennél sokkal többet nem sikerült akkor megtudnom. Izgatott a dolog, de elkerültem a szülőfalumból, érdeklődésem is más irányba terelődött. A múlt nyáron került kezembe az 1975-ben kiadott "Heves megye földrajzi nevei II. A füzesabonyi járás" című gyűjtemény, amely a Pelle Béláné vezette kitűnő gyűjtőmunka eredménye. (Az egri járás feldolgozása volt a sorozat első tagja 1970-ben). Elsősorban szülőfalumra voltam kíváncsi. Átnézegettem azonban a környék földrajzi neveit is és feltűnt, hogy a Csörsz-árok több falu határában is előfordul különböző hangalakban (Csörsz, Csősz, Csesz). Mivel e gyűjtemény célja a földrajzi nevek rögzítése, eredetüktől kevés magyarázatot közöl, de a Csörsz-árokról található benne egy szép csokorra yaló. A legbővebb magyarázatot a Pesty Frigyes által — a múlt század közepén — összeállított gyűjteményből idézve találjuk. "Keletről Ároktőtől eredve, nyugatnak Árokszállásig csaknem egyenes vonalban húzódik, természetes határ Kompolt, Kál, Tárná, Bőd és Zsadány között. A nép szerint, valamikor a csehek építették, védelmi helyül a megtámadás ellen. Költött monda szerint Csörsz királyfi, Tisza vidékének birtokosa akarta a Tiszát a Dunával egybekötni, hogy ezen a vonalon, a Duna mentét bíró Deli kisasszonyt, szintén királylány jegyesét, kívánatéhoz képest haza vihesse, ezen szándokát azonban ki nem vihette, mivel "Árokszállás alatt a napszámosok agyonütötték." Ennek megfelelően Egerfarmos határában találkozunk először a névvel, keletről nyugati irányba haladva, a volt Füzesabonyi járás területén. Itt valószínűleg a Laskó és az Eger patak kelet-nyugati irányú folyását kötötte össze. Dormánd, Mezőtárkány és Füzesabony határában válik külön az árok a Laskótól, ahol a patak medre eltér a kelet-nyugati iránytól. Innen önálló útja egész a Tárnáig követhető. 1980-ban megjelent a hevesi járás földrajzi neveinek gyűjteménye, így ott is nyomon követhetjük a Csörsz-árok vonalát. Erdőtelek határában egyértelmű a medre, Tarnazsadány- nál viszont már a Tárná medrét tartják a Csörsz árkának. Zaránkon újra különválik a Tárnától, de az adatközlők úgy tudják, hogy Árökszállástól csak Zárónkig fut és az 1800-as években keletkezett. Nézzük ezen után milyen formákban maradt fenn Csörsz királyfinak és a szerelmese elnyeréséért ásott ároknak a története. A füzesabonyiak szerint: "Egy király feleségül kérte a szomszéd király lányát, de az kevély voly, s azt kötötte ki, hogy Csörsz király csak akkor veheti el, ha összeköti a Tiszát a Dunával, s hajón viszi majd haza jegyesét. Az árok ásása közben, egy viharos éjszakán Csörsz király meghalt, s abbamaradt az ásás is. Mezőtárkányban másképp tudják az árokásás célját: "Csesz királynak az volt a szándéka, hogy megfordítsa a víz folyását, vagyis ne lefelé folyjon, hanem felfelé. Azt ígérte, hogy aki ezt megvalósítja, ahhoz adja gyönyörű lányát feleségül. A megvalósításra egy muzsikus cigány vállalkozott. Amikor a király látta, hogy a cigány terve sikerül, nagyon megijedt, hogy lányát egy muzsikus cigányhoz kell adnia. Lányával elhatározták, hogy amikor a cigány dolgozik, a hegedűjével agyonütik. Tervük sikerült is. A másik monda szerint a cigány rájött a király szándékára, és hegedűjével úgy homlokon vágta a királyt, hogy az meghalt. A cigány abbahagyta az ásást, ezért maradt az árok befejezetlen". 54
