Hevesi Szemle 15. (1987)
1987 / 4. szám - HELYTÖRTÉNET - Szecskó Károly: Helytörténetírásunk eredményei és feladatai
bemutatásában hoztak eredményeket. Ez utóbbit Sugár István dolgozta fel alaposan. Végül szólok a sporttörténetről, amelynek művelési Gallovits László, Szabó Béla és Varga László nevéhez fűződik. Elindult a korábban ismert okok miatt háttérbe szorult egyháztörténet művelése is. Ennek első eredményei Sugár István műve az egri püspökök életéről és Soós Imre plébánia története. A következőkben a falu és város monográfiák készítéséről szólok. A felszabadulás után készített önálló falumonográfiák közül legjelentősebb Molnár József Nagyrédéről készített munkája. A falumonográfiák sajátos típusát testesíti meg Soós Imre: "Heves megye községei 1867-ig" című műve. Városmonográfia az elmúlt negyven évben csak egy látott napvilágot Egerről, amelyet Nagy József írt. A megye egészét bemutató történeti monográfia, bár volt ilyen terv, az elmúlt negyven évben nem készült. A helytörténeti kutatások bemutatásakor szólnom kell az azt kiegészítő régészetről, néprajzról, földrajzi névgyiljtésről és térképészetről is. A régészeti publikációk közül nagy haszonnal forgathatók Szabó János Győzőnek az egri múzeum avar kori anyagát feldolgozó dolgozatai és Kovács Bélának az elpusztult középkori kolostorokról és románkori templomokról szóló közleményei. Itt kell megemlíteni az egri vár ásatásával kapcsolaltos anyagokat, amelyek főként Kozák Károly alkotásai. Az egri múzeum régészei közreműködnek a honfoglalás kori korpás és az ispánsági központok elnevezésű programokban. Ez a múzeum a koordinációs központja a magyarországi végvári rendszer története feltárásának is. A néprajzi kutatások közül kiemelendők Bakó Ferenc vizsgálatai a palócokra, a népi építkezésre és a bükki mészégetők életmódjára vonatkozóan. Az egri múzeum a központja az 1967-ben elkezdődött palóckutatásnak. Ez a vizsgálat a közelmúltban fejeződött be, s eredményei a közeljövőben napvilágot látnak. A földrajzi nevek gyűjtése Bakos József, Fekete Péter, Fiilöp Lajos, Pelle Béláné és Sugár István nevéhez fűződik. Ez utóbbi szerző készítette el az Eger kéziratos térképeit tartalmazó összeállítást is. A helytörténeti kutató munkát segítő átfogó jellegű bibliográfia megyénkben még nem készült. Adósok vagyunk a helyi történeti kronológiával is. Azt viszont meg kell említenem, hogy a hatvanas évek végén elkészült Eger művelődéstörténeti emlékeinek gyűjteménye, az azt követő években pedig a "Történelmi emlékhelyek Heves megyében" című munka. Mondanivalómat a megye helytörténészeit összefogó szervezetek ismertetésével zárom. 1951-ben az országban elsőként alakult meg a Magyar Történelmi Társulat Észak-magyarországi Csoportja. Ez azonban 1956-ban megszűnt. 1979-ben jött létre a Miskolci Akadémiai Bizottság Társadalomtudományi Szakbizottságán belül a Történelemtudományi Bizottság különféle szekciókkal. Ez a szervezet azonban főként anyagi és szervezési okok miatt eddig még nem tudta eredményesen ellátni feladatát. Szecskó Károly
