Hevesi Szemle 15. (1987)
1987 / 4. szám - HELYTÖRTÉNET - Szecskó Károly: Helytörténetírásunk eredményei és feladatai
A megye gazdaságtörténetének feldolgozása során először az ipar- történetről szólok. Ennek feldolgozását Soós Imre kezdte el. Az ő nevéhez fűződik a Mátra ércbányászatának és megyénk szénbányászata múltjának feltárása, ö dolgozta fel Szőkefalvi-Nagy Zoltánnal együtt a Párádon működő első magyarországi timsógyár történetét is. Sugár István pedig a bélapátfalvi papírmalom históriájának megírására vállalkozott. A XIX. század második fele és a XX. század megyei ipartörténetének feldolgozása jórészt még várat magára. Eddig az ipari üzemek közül két igényesebb monográfia készült. Csóka János az Egri Dohánygyár történtét dolgozta fel 1958-ig, Csiffáry Gergely pedig az egeresein szénbánya monográfiáját készítette el. Az ipartörténetnél kell szólni a céhek múltjának feldolgozásáról. Ezen a téren Lénárt Andor és Löffler Erzsébet munkássága jelentős. A megye agrártörténetével több évtizeden át foglalkozott Soós Imre, különös tekintettel a jobbágyság történetére. Kutatásainak eredményeként látott napvilágot szerény külsőben a téma országos viszonylatban is egyik legjobb feldolgozása: "A jobbágy föld sorsa Heves megyében a XVIII. században" című munka. A jobbágy felszabadítás megyei történetének feldolgozása Annási Ferenc nevéhez fűződik. Néhány évvel ezelőtt a Heyes megyei Levéltárban kezdődött el az egri püspökséget magában foglaló vármegyék dézsmajegyzékeinek feldolgozása 1548-tól. A levéltár egyik munkatársának, Nemes Lajosnak témája az egri szőlőmonokultúra kialakulásának és fejlődésének feltárása. A megye jobbbágyfelszabaditás utáni agrártörténetének feldolgozása mégcsak a kezdeteknél tart. Említésre érdemes a dualizmus korából Kozári József vizsgálatai néhány település birtokviszonyait illetően. Még feldolgozatlan az ellenforradalmi rendszeridőszaka agrárviszonyainak alakulása. A felszabadulás utáni időszak agrártörténetének átfogó feldolgozása sem készült még el. Igaz, több mezőgazdasági termelőszövetkezetről készült feldolgozás. A megye kereskedelem történetének feldolgozása még szintén várat magára. A különböző szövetkezettipusok történetének megírásával évtizedek óta foglalkozik Varga László. A megye társadalomtörténetének feldolgozása is lényegében előttünk álló feladat. Ezen a téren Bohony Nándor vizsgálatait említhetem meg az 1828-as összeírás megyei adatainak elemzése kapcsán. A következőkben a politikatörténet helytörténeti vonatkozásairól szólok. Ez helytörténetírásunk legkevésbé művelt ágazata. Ilyen vonatkozásban területünk XI. és XV. század közötti történetéről alig tudunk többet, mint a múlt század végén kiadott megyetörténetben leírtakból. A XVI. századtól a jobbágyfelszabadításig kitűnő összefoglalót adott a nemesi vármegyéről és a jobbágyság helyzetéről Soós Imre. Helytörténészeink kedvenc témája volt már a felszabadulás előtt is az 1552-es egri várostrom. E témakörben főként Sugár István és Szántó Imre hozott számos új adatot felszínre, s kutatásaik révén az egri vár ma már a legjobban ismert erősségek közé tartozik. A XVII. századi nemesi vármegye közigazgatási viszonyait mutatta be Soós Imre "A 50
