Hevesi Szemle 15. (1987)

1987 / 3. szám - ANYANYELVÜNK - Bakos József: A korszerű tudományos ismeretterjesztés

• Anyanyelvűnk A korszerű tudományos ismeretterjesztés ■Napjainkban a tudományos ismeretterjesztés mind elméleti, mind gyakorlati szempontból fontos szerepet vállal és tölt toe. S mivel szinte napról napra új és nagy mennyiségű tudományos ismeret halmozódik fel, új meg új alkalmazási lehetőségek jelentkeznek a tudományos kutatások eredményeinek gyakorlati felhasználásában, időszerű feladatunk a tudományos ismeretterjesztés és korszerű formáinak, módjai­nak kimunkálása, a tudomány népszerűsítésének a szakszerűség szempontjait is te­kintetbe vevő, s tudományos megközelítésseii és szakmai hozzáértéssel feltárt fel­adatkörének egyértelműbb meghatározása, megjelölése. Mind a társadalomtudományi, mind' a természettudományi ismeretek eredmé­nyeinek ismeretterjesztő szintű feldolgozása és közlése szempontjából legfontosabb feladata a korszerű tudományos ismeretterjesztésnek, hogy a két tudományterület, illetőleg műveltség egymáshoz való viszonyáról, s a lehetséges szintézisről hasz­nálható ismereteket is nyújtson. Ezt a feladatolt azonban csak akkor tudja teljesí­teni, ha az ismeretterjesztő feladatvállalásban a megfelelő és korszerű tudomá­nyos és szakértelmi háttér, illetőleg tudományos kutatómunka és szakírási gyakor­lat segíti az ismeretnépszerűsítés célkitűzéseinek teljesítését. Csak a megfelelő tudományok szakembere alkalmas arra, hogy felkeltse a szé­les olvasótábor érdeklődését, s ébren tartsa az értelmi és érzelmi kapcsolatteremtés hatásmechanizmusában' a partnerszerep vállalásának készségét és igényét. E cél elérése érdekében biztosítani kell az Ismeretterjesztő előadások és írások értelmi és érzelmi elemeinek egyensúlyát mind az ismeretanyag elrendezésében, mind a megfelelő közlésfolyamatokban. Az érzelmileg túlszínezett közlésmódok éppen any- nyira célt téveszthetnek, mint a tudatosan szakszerűsködő, tudományoskodó szö­vegformálás. Egy-egy témának tudós kutatói arra is példát nyújtanak, hogy a korszerű tu­dományos ismeretterjesztés azt a feladatot is vállalja, hogyan szelektáljuk a nap­ról napra növekvő ismeretanyagot. Elsősorban úgy, hogy tudatosan feltárjuk: az információknak két oldala van, egy mennyiségi és egy minőségi oldala. A korszerű tudományos ismeretterjesztés útja és módja: a minőségi oldal erőteljesebb tekintet­bevétele. A „szellemi tőkét”, a szakmai műveltség, a szaktudás értékességét nem a tudományos ismeretek mennyisége jelenti, hanem; az ismeretanyagban meglevő ösz- szeflüggések felismerése, és az a készség, hogy tudjunk eligazodni a lényeges és lé­nyegtelen információk összefüggéshálózatában. Az értelmiségi szerep vállalásának is előfeltétele az ismereteknek' alkotó jel­legű befogadására való készség fejlesztése, finomítása. A tudományos ismeretter­jesztő előadásoknak és írásoknak ezt ia feladatot is vállalniuk kell, mert csak így kerülhetjük el, hogy az iskolázottság és a műveltségi szint közötti törés ne mélyül­jön tovább, s kellő egyensúly teremtődjék a szakműveltség és az általános művelt­ség között. Megfelelő arányérzékkel bizonyos didaktikai elképzelések is jelentkez­nek az információk felsorakoztatásában és értelmezésében, illetőleg a gyakorlati felhasználhatóság megmutatásában. A korszerű tudományos ismeretterjesztő elő­adások és írások hatásfokát erősítő tényező az előadó, a szerző személyiségén is át­szűrt információnyújtásnak az a szerepvállalása, hogy a hallgatók és az olvasók szemléletét és látásmódját is alakítsa, színesítse. Ezért a lényeges információkat, a megfelelő tudományos eredményeket nem­csak az. egyszerű leírás szintjén és szándékával! szabad közölni, hanem a szaksze­rűség igényével megfogalmazott szövegforma az értelmező lehetőségekkel is él. A szűkebb értelemben vett tudományos stílust, nyelvi formálást tehát át kell szerkesz­teni, át kell formálni, és a tudományos ismeretterjesztés sajátos céljának megfe­lelően alakított stílusjegyek, nyelvi formálási jellemzők veszik át a kommunikációs szerepet. 82

Next

/
Oldalképek
Tartalom