Hevesi Szemle 15. (1987)
1987 / 3. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Sebestyén János: Heves megye amatőr művészeti mozgalma
Heves megye amatőr művészeti mozgalma Amatőr tevékenységen a művészetnek azt aa aktív és legalább részben alkotó- jellegű gyakorlását értjük, .amelyet olyan egyének és csoportok folytatnak, akiik foglalkozásuk szerint nem sorolhatók a művészek közé. A mozgalomnak jelentősek a hagyományai és számottevőek eredményed. A mű.vetődés politika nem egyéni kedvtelésnek tekinti, hanem mindenekelőtt közösségnevelő, emiberformáló erejével számot, s ennek fejlesztése érdekében intézményesen támogatja. Fontossága abban is rejlik, hogy továbbá művelődési igényeket ébreszt, élmény- nyé teszi az alkotást, fogékonnyá tesz új művelődési tartalmak befogadására, új alkotói és befogadói készségeket fejleszt. Az egyedül1 végzett amatőr művészeti tevékenység az önművelés fontos formája, a csoportban kifejtett munka pedig, a közösségi nevelés és a demokrácia gyakorló színtere. A művelődési otthoni hálózat erőfeszítései ellenére, megyénkben az alkotó csoportok száma lényegében 1975 óta 320—360 között mozog, a csoportok taglétszáma 7000 fő körül stabilizálódott. A megváltozott körülmények között e szintbeállást eredménynek kell tekintenünk. Növekedett az intézményhez szorosan nem kötődő egyéni és csoportok művészi tevékenységének aránya, elsősorban a képző- művészeti és a könnyűzenei területen. Hagyományosan magas a versmondók és a fotósok körében. 1980—85 között mintegy 90 új együttes alakult, (14 néptánc, 9 citerazenekar, 7 képzőművész csoport, 7 díszítőművészeti kör, 12 bábesöpört, 31 színjátszócsoport, 8 szimfonikus zenekar vagy kamarazenekar). Az új csoportok alakulásának legfontosabb mozgatórugója a fenntartói elvárásoknak való megfelelés, és a helyi igényekre való reagálás. A fiatal csoportokra még inkább érvényes a megállapítás: a fenntartó intézmények elsősorban foglalkozási-próbahelyiséget és mérsékelt összegű vezetői tiszteletdíjat biztosítanak. A felszerelések, jelmezek, hangszerek beszerzése, esetleges, ezt nagymértékben a tagokra hárítják. A csoportok fenntartód szerinti összetételében emelkedett a csak tanácsi fenntartású csoportok száma. A támogató szervek száma csökkent, ;a támogatások összege is mérséklődött. Nagymúltú együttesek is küszködnek működési feltételeik biztosításával, szintentartásával. Emelkedett a gyermek- és ifjúsági csoportok száma. Továbbra is a vártnál és a szükségesnél alacsonyabb a munkások, munkásfiatalok, és csekély a közép- és idősebb korúak részvételi aránya. Jelentős eredmény érzékelhető a mozgalom közösségi vonásainak erősödésében. Javult a csoportok belső nevelőimunkája, közösségteremtő hatása. Az egyesületek, tanácsadó testületek létrejöttével a mozgalom demokratikus .kereteinek tágabb körei is kialakultak. A mozgalmat megyénkben is 'a művészeti ágak és műfajok sokfélesége jellemzi. Az egyes ágazatok egyenlőtlenül fejlődnek. Az elmúlt időszakban ugrásszerűen csőikként a kórusok, az intézmények által működtetett könnyűzenei együttesek, képző- művészeti és filmcsoportok száma. Növekedett a színjátszó, a néptánc, a díszítőművészeti, a citerakörök száma. A mozgalom minőségi és mennyiségi fejlesztésében nagy szerepet kap a pályázati, minősítési rendszer, a megyén belüli bemutatók, tájegységi találkozók szervezése, a vezetők képzése és továbbképzése. A fenti feladatokat szerepköréből adódóan elsősorban a Megyei Művelődési Központ gondozza a társszervekkel közösen. Évente szinte minden szakágban sor ikerül valamilyen nagyabb seregszemlére, akár saját kiírásiban, akár országos szervek meghirdetésében. (Diák Színjátszók Országos Minősítése, Falusi Színjátszócsoportok Mimőísiítése, Bábfesztivál stb.). Az egyes területekről részletesebben is szólunk. Megyénkben a szimfonikus zenekarók száma viszonylag alacsony. Folyamatos, több évtizedes tevékenysége alapján kiemelésre érdemes a Megyei Művelődési Központ fenntartásában működő Egri Szimfonikus Zenekar, a hatvani MÁV Szimfonikus 'Zenekar, a recski Bányász Fúvószenekar, a petőíibányai Központi Fúvósegyütites, a tamaleleszi Úttörő Fúvószenekar. Az együttesek vezetői régóta állnak a csoportok élén. Műsorpolitikájuk kiforrott, tagságuk állandó. Működési körülményéiki ha nem is optimálisaik, közepes szinten biztosiítottaik. 80
