Hevesi Szemle 15. (1987)
1987 / 3. szám - TUDOMÁNY - Szalay Zoltán: Beszélgetés Kulcsár Kálmán akadémikussal, az MTA főtitkárhelyettesével
rögzítő és kifejező fogalmakkal lehet! Ehhez kell az interdiszciplináris kutatások szervezettebbé tétele. így lehet leginkább eljutni egy-egy társadalmi folyamat, probléma többoldalú megközelítésén alapuló elemzéséhez. Mindez egyébként az elkövetkezendő esztendők feladatai közé sorolható. — Vitathatatlanul ma a hazai tudományos élet Budapesten összpontosul. Holott a történeti források bizonyítják, vidéken nemkülönben születtek számottevő eredmények. Mi ezzel kapcsolatban az irányítók álláspontja? — A magam véleményéből indulok ki. En nagy bajnak tartom, hogy minden a fővárosban koncentrálódik. Például Egerben egy tudományegyetem létrehozásával központot lehetett volna teremteni a kutatásokhoz. Azt azonban nem szabad elfelejteni, Budapest főszerepe tulajdonképpen történelmi tradíció. Azért a mi igyekezetünk ma arra irányul, hogy vidéken is bázist teremtsünk. Ennek megfelelően, igyekszünk valamely tájakra telepíteni intézeteinket. Nagyon jó példa rá a szegedi Biológiai Kutatóközpont, amely már eddig is több világhírű eredménnyel büszkélkedhet. Regionális szervezetet alapítottunk Pécsett. De ennél a felsorolásnál feltétlenül szólni kell a debreceni atommagkutatóról. Az ott folyó munka annak igazolása, hogy a kiválasztott helyeken egy-két igen fontos területre kell koncentrálni. Végül nem hagyható ki a sorból — különösen, ha a műszerellátottságot vesszük figyelembe — a Miskolci Akadémiai Bizottság. — Ha már szóba került a hozzánk legközelebb eső tudományos központ, érdekelne, miként ítéli meg a tudomány helyzetét Heves megyében? — Ügy gondolom, a maga tanárképző főiskolájával Eger is vidéki bázisaink egyike. Ahogy én látom, Heves megyében jók a lehetőségek a továbblépéshez. Ám,, hogy ez valósággá váljék, ahhoz mindenekelőtt pénzre lenne szükség. A megyeszékhely szellemi hagyományai is ezt követelnék meg. Kis körültekintés kellene, hiszen egyénileg nagyon jó kutatók dolgoznak Hevesben. A múzeumokhoz kapcsolódva, különösen a néprajzkutatás sikerei biztatóak. Legutóbb épp a palócvilág értékeinek feltárása ragadta meg a figyelmemet. Azt hiszem, még ebben is vannak rejtett tartalékok. A Heves megyei tudományos élet fellendítéséhez, kölcsönösen keresve az együttműködés lehetőségeit, az Akadémia is hozzájárulhat a maga támogatásával. Én azt mondom, le kell ülni az országos tudományirányító szervek vezetőivel és megbeszélni a tennivalókat! — Beszélgetésünk végén kanyarodjunk vissza az ön személyéhez, munkásságához. Mi foglalkoztatja ezekben a hónapokban Kulcsár Kálmánt, a társadalomkutatót, a szociológust? — Amivel jelenleg foglalkozom, az tulajdonképpen sokkal korábbra nyúlik vissza. Már szó volt róla, leginkább a jogszociológia érdekel. Vizsgálódásaimat három földrajzi területen folytatom: természetesen Magyarországon és a kelet-európai államokban. Azután Indiában, ahol 1974-ben kezdtem el a kutatást. Az ázsiai országban az vonzott, hogy rendszerében több összetett jogelem fedezhető fel. Kíváncsi voltam, hogyan léteznek ezek egymás mellett, milyen a viszonyuk, s persze, a hatásuk. Az elmúlt tíz év alatt négy alkalommal tölthettem Indiában egy-egy hónapot. S6k jó kollégával ismerkedtem meg, barátot szereztem. A harmadik hely — Kelet-Afrika. Tanzánia és Etiópia. Arra keresem a feleletet, hogy három, különböző kulturális szférában mit produkál a jog akkor, amikor meghatározó program a társadalom átalakítása. A távoli országokban ehhez hozzáértendő, hogy mindez szocialisztikus alapon 46
