Hevesi Szemle 15. (1987)
1987 / 2. szám - VERS - PRÓZA - Simonyi Imre verse
• Vers-próza SIMONYI IMRE Ötvenen túl Juthatsz még (nem magasabbra) elébbre így ötvenen túl? — Már alig hiszem. Valahonnét egy kancsal poszt figyel hogy ne kerülhess önmagad elébe. Igaz, hogy nem lát — hiába figyel. Am a rövidlátás valahogy mégis (félvakon is) kísért is, meg kísér is utadon a bandzsító szemivei. S ha nem is téged lát — valami pontot sejt — (talán a másét?) — s hány kioltott ily „pont” a vakság torkolattüzétől!? Ezért ne moccanj? Helyetted nehogy ... — így ötvenen túl nem vállalhatod elébb-jutásod: más balvégzetétől. 5 Fábri Zoltán: Érintés (balra) — Az utolsó perc védtelensége
/
