Hevesi Szemle 14. (1986)

1986 / 4. szám - ZENE - Szecskó Károly: Reményi Ede Egerben

Apró képek villannak fel a múltból: ahogyan fejét tenyerébe hajtva hallgatta a zenét, ahogyan utcai találkozáskor összecsapva kezét örvendezett, ahogyan kis pohárka édes likőrjét kortyolgatta, ahogyan utánafordult egy ellibbenő szoknyának, ahogyan örült minden embernek, ahogyan sugárzott tekintetéből a tiszta lélek derűje, ahogyan segített és tanácsot adott, ahol úgy látta, szükség van még rá. Bámulatos, ahogyan szinte utolsó pillanatáig minden apró dologra is figyelni tudott. „Gombold be a zakódat, ha vezényelsz!” — kaptam a figyelmeztetést egy alkalommal. Aki élete utolsó éveiben lakásában járt, azt szomorú kép fogadta. Szinte semmi nem utalt muzsikus karrierjére, sikereire. Zongorájától már régen kénytelen volt megválni. Albérleti szobájának szinte egyetlen értéke hatalmas, földre rakott kottahegy volt. „Válogass belőle!” — mondta sokunknak szeretettel, s mi tudtuk, hogy laponként magunkkal visszük azt, amiből egy élet munkája táplálkozott, amiből a hajtóerőt merítette.

Ocskay György

A hegedű virtuóza volt

REMÉNYI EDE EGERBEN

Eger zenei múltja hagyományokban nem túl gazdag. Sajnos, azonban, hogy még e más városokhoz viszonyítva kevés zenetörténeti emlék feltárása és közkinccsé tétele sem történt meg maradéktalanul. Jelenleg még a kutatómunka kezdetén tartunk. Ennek eredményeként születtek meg eddig Gyárfás Győzőné, Kelemen Imre, Ocskay György, Szigeti Kilián munkái. Írásom célja, hogy adósságunkból törlesszek valamicskét, s bemutassam világhírű múlt századbeli hegedűművészünk, Reményi Ede egri kapcsolatait.

Reményi Ede 1828. január 17-én született Miskolcon. Apja, Hoffman Henrik aranyműves népes családjával az 1840-es évek elején Egerbe költözött, ahol az akkori CzUkor utcában ékszerüzletet nyitott. A kis Ede itt végezte elemi iskolai tanulmányait. Már ekkor jelentkezett nem mindennapi zenei tehetsége, amelyre felfigyelt a főszékesegyház karmestere, Birkmann József is. A karnagy hegedűórákat adott a tehetséges gyermeknek, felhívta rá a nagy művészetpártoló érsek, Pyrker László figyelmét. Reményi 1843-ban érsek pártfogója segítségével beiratkozott a bécsi konzervatóriumba. Az intézetben a pesti születésű Böhm József keze alá került, aki korának legnagyobb zenepedagógusa volt.

Konzervatóriumi növendékként az 1840-es évek közepén tartotta első hangversenyét Egerben, egyik pályatársával. Lelkesen csatlakozott az 1948— 49-es forradalom és szabadságharchoz. Görgey Artúr kedvenc tábori hegedűse lett. A szabadságharc leverése után emigrációba kényszerült. XJtja Kons- tantinápolyon, Párizson és Londonon keresztül Amerikába vezetett. Innen mint kulturált hegedűművész tért vissza Európába, ahol rendkívül rövid idő alatt páratlan karriert futott be.

Kapcsolatba került a kor több kiemelkedő zeneszerzőjével. 1852—53-ban a fiatal Brahmsot vitte magával hangverseny-kőrútjára. 1853-ban Liszt Fe47