Hevesi Szemle 14. (1986)
1986 / 6. szám - VERS - PRÓZA - Goethe: Vándor éji dala (Farkas András fordítása) - Pályadíjasok (Gombkötő Gábor, Bősze Balázs és Bars Sári írásai)
A haboshajú lányok ölelkezni, szeretkezni vágynak, forró ölükben megolvad a tél, s tavasz rügye bomlik. Kiszáradt tűzifa koppan a kosárban, fecskék csivitja nem kíséri a tűzig. Míg ellobban — s kihuny a parázs is, fekete kámzsát behúzva leszünk: bennünket az esti nyugtalanság a névtelen! Éppen új oldalt kezdtem a jegyzetfüzetemben, amikor a töltőtoll megcsúszott a kezemben, és a hegyéből szétfröccsent a tinta. Nagy kék paca terjengett a papíron. „Csúf — gondoltam —, de majd én szépet csinálok belőle.” Kivágtam a lapot a füzetből, és magasságban, középen összehajtottam, azaz a papír két felét egymásra borítottam. Mikor ismét szétnyitottam, a paca már megkettőződött. Az alig látható felezővonal mindkét oldalán vonzó alakot öltött, és valamire emlékeztetett ez a folt... „Lefelé fordított kék tulipán? Még szára is van — álmélkodtam magamban. — Nem is tulipán; talán egy hosszú szoknya — felette karcsú derék ...” Már egészen keveset kellett hozzárajzolni, és ott állt a papíron a romantikus-ruhás vendégkisasszony. — Pacni Manci, te vagy? — szólítottam meg. — Csókolom — felelt egy magas, csengő hang. Körülnéztem, vajon ki beszél. De a hang folytatta: — Ha már idevarázsoltál, méghozzá ilyen szép báliruhában, kérlek, vigyél bálba! — És a tintalány a papíron kérőn felém fordította kék tekintetét. — Beszélni tudsz, táncolni akarsz, hát te élsz? — csodálkoztam. — Addig élek, amíg te megengeded — felelte Pacni Manci. — Amíg nem dobsz a papírkosárba. Kérlek, még ne tedd...! Hadd éljek még egy kicsit. .. úgy, mint az igaziak ... — Nehéz lesz — sóhajtottam —, de várj, felhívom Nórát. — Ö kicsoda? — hangzott a füzetlapról. — Rokon. Kishúgom. A fivérem lánya, tudod? De most már ne kíváncsiskodj tovább, tárcsáznom kell... Nóra épp lefekvéshez készülődött, mint kiderült. Az iskolatáskáját már összerakta; és külön nejlontasakban kikészítette a jelmezét is, mivel épp másnap lesz náluk, az iskolában a hagyományos farsangi bál, jelmezversennyel egybekötve. Csak — jöjjek el —biztatott—, kísérjem el; hozzam magammal a vendégkislányt is, majd ő bemutat neki táncosokat. Neki pingvin jelmeze van; fekete bársonyköpenyt vesz fel, nagy sárga csőrrel és lábakkal, elől nyitott részén fehér mellénnyel. Hát a vendégkislány mi lesz? — tudakolta. — ö tintapaca — feleltem, mire húgom harsányan mulatott a telefondrót másik végén. — Csak ne nevess — mondtam —, majd meglátod, milyen csinos, tintakék-selyemruhás kisasszony ... BARS SARI Pacni Manci megéledése 21
