Hevesi Szemle 14. (1986)
1986 / 5. szám - EGÉSZSÉGÜGY - Homa János: Kerekasztal-beszélgetés megyénk egészségügyéről
arra kérem önöket: összegezzék a VI. ötéves terv eredményeit. Mit sikerült és mit nem sikerült maradéktalanul megvalósítani az elképzelésekből. Dr. Kozma József: — A VI. ötéves terv első időszakában az áthúzódó beruházásokat fejezték be. Elkészült a megyei kórház első, majd második üteme. Sőt, megindultak a harmadik ütem munkálatai is. E rekonstrukció során a régi épületek hasznosítása révén előre léptünk a progresszív betegellátásban, s a kívánatos ágystruktúra kialakításában. A rekonstrukció keretében 120 ágyas traumatológiai osztály kezdte meg a működését, ortopédiai részleggel, majd időközben, ez év márciusától ez is önálló osztállyá vált. A gyermekgyógyászati osztály húsz ággyal bővült, a 3-as számú belgyógyászaton hetvenágyas krónikus rehabilitációs részleget szervezetünk, amely két évvel ezelőtt vált önállóvá, s tavaly ezt is hatvanhat ággyal bővítettük. Vitathatatlan a fejlődés bizonyos regionális feladatokban, így az érsebészeti és az angiológiai tevékenységben, de ide sorolnám bizonyos mértékig az izotóp-diagnosztikában elért eredményeinket. Különösen ezeken a területeken más megye ellátását is segíthetjük. Gondolok itt Borsod megye déli részére és Űzd környékére, de megyénkre hárul a volt aszódi járás közel 40 ezer lakosának gyógyítása is. A későbbiekben meg kell vizsgálni, hogy Pest megye, illetve a íjjváros hogyan tudja ezeket a feladatokat átvenni tőlünk. Mi a megyére kívánunk elsősorban koncentrálni. — A fejlesztésekkel a megyei kórház továbblépett a városi kórház szintjéről. Mennyire adott ehhez a szakembergárda? Dr. Gyetvai Gyula: — A VI. ötéves terv során nemcsak az ágyszám, á technikai színvonal emelkedett, hanem fontos szervezési intézkedések is történtek. Miután nekünk — a fejlesztést illetően — nemcsak tervidőszakokban kell gondolkodni, hanem korszakokban, így tulajdonképpen már az első pillanatoktól kezdve erőfeszítéseket tettünk, hogy a kellő időben megfelelő szakembergárda álljon rendelkezésre. Az illetékesek még 1979-ben meghatározták az orvosok képzését, továbbképzését. Azért, hogy ne akkor kezdjük el képezni az embereket, amikor az épület már átadásra került. Azt kell mondanom, az a fiatal társaság beérett, amelyet abban az időben fölvettünk. Zömük már szakorvos, sőt többen már a második szakvizsgájukra készülnek. Kollektívánk ma már alkalmas arra, hogy az országosan elvárható színvonalon eleget tegyen az igényeknek, most és az elkövetkezőkben is. — Ismert, hogy egy-egy területen, így például a már említett érsebészetben jelentős sikereket értek el, de arról is tudunk, hogy mondjuk a komolyabb ideg- sebészeti műtétekre máshová szállítják a betegeket. 46 A kisnánai vár