Hevesi Szemle 14. (1986)
1986 / 4. szám - KÖNYVEKRŐL - Három hangon (Bakos József)
versek a bizonytalanba küldött üzenetek, amelyek eljutnak a másik emberhez.” Éppen ezért nem véletlen, hogy verseinek sorában azok a figyelemre méltóbbak, amelyekben önvallomásos soraikkal az életrajzi töredékekből megelevenített emlékek játsszák a kulcsszerepeket. Az őszinte kitárulkozás, indulati töltésekkel is árnyalt emberi és költői érzékenysége segíti abban, hogy „van bátorsága kimondani, mit más gondolni sem mer” (Furcsa Isten). Élettapasztalatainak nyomán szerzett beidegződései beárnyékolják költői üzeneteit: „Rám nehezül ez a világ, / nem kérdi elbírom-e terhét” (Zöld diók). „Két karom kereszt kitárva, / az arcom pusztaság, / hiába inná fel két szemem, kilóg belőle a világ” (Üres kosár). Az egymást kergető pillanatok túlburjánzásával teremt sajátosan egyéni vershelyzeteket, amelyekben a megélt valóságháttér nyelvi leleményekben is gazdag költői világgá tágul és színesedik. A poétikai eszköztárában kulcsszó: magányosság: „Árvább vagyok a szögnél a falon... itt hagytál halom magányban” (Zöld diók). Szinte versértékű művészien formált verssorai a magányt megidéző komorságával a szerelem, a családi élet, a gyerekszeretet életsorsot is irányító történései az egészséges humort is felvillantó melegségével, túltengő hangulatiságával dúsítják fel a versmondatok tartalmi és formai hatáserdőit: „Tán őt siratom ma is, / mint cipőim alatt zokog és / bosszúért csikorog a kavics” (Naiv ének). „Fogd meg a kezemet, / tenyeredbe futnak az enyémből / az erek”. (Folytatásom). „Pilláján hin- táz az álom, éjszakában úszik a lányom, két karja csöppnyi evező, tíz ujja széttárt legyező” (Mese után). Ironikus mellékzöngékkel árnyalt közéletű töltésű versei (Autóstop, A rétegek között, Jubileum-paródia) jól teljesítik azt a szerepet, amelyről tömören a költő így vall: „Fiainknak — a létről válaszul / itthagyunk egy kérdőjelet” / (Nem létből fényre dobottak). Költői világának eredetiségét olykor beárnyékolja az utánérzéseknek és áthallásoknak jelentkezése versmondataiban. Az azonos tájélmény szülte például ezt a Kalász László-i ihletésű versrészletet : „Az est nyugalom-zászló / lobog, dagad a hegy felett” (Téli naplemente). Furmann Imre verseinek ismeretében igaz és őszinte ars poétikájának kell tekintenünk vallomásának alábbi mondatait: „Kevés verset írok, s csak akkor, ha mondanivalóm van. Nekem a versírás nem stílusgyakorlat, én minden versemben csak az igazat akarom írni, ami lényeges, amit annak vélek, gondolok”. Ezt tanúsítják az antológiában versei is. Verset írok című költeményében kerekebbé. teljesebbé teszi vallomását: „Verset írok / konokul, keményen: reményt a megmaradásra”. Tömör és szinte szikár költői szövegeiben a köznyelvi eszköztár alkotó módon való felhasználása, és váratlan nyelvi szituációs szerepkörbe állítása gondolati és érzelmi feszültséget teremtő erőt is sugároz: „Jövendő késhideg szél / tapogatózik a fákon, lúd- bőrzik számon a csend / Fázom” (Jó itt). Valóban hisz is az őszinte költői szavak erejében: A szavak a lényeget írják, megsejtetik a lényeget.” (Automatikus vers). Persze az eredetiséget is hajazó költői világ megteremtéséhez más is kell. mint a szavak szerep- vállalása. A látás és láttatás eredetiségét megteremtő és érzékelő képzettársítási készség és képesség a meghökkentő nyelvi lelemények megtalálásának is előfeltétele: „Jel vagy az arcomon, / mint a ráncok, / verébszárny-verdeső hazám” (Menni és maradni). „Malomnapoknak / tartjuk koldus tenyerünket, / s állig begombolkozunk a téllel”. (Ünnep után). Sajátos összjáték jelenségét kell látnunk „az ember utáni csend”, a „magunkat túlélő magány’ nyelvi képletek szerepvállalásában: „Félek / az ember utáni csendtől / a magunkat / túlélő magánytól” (Csendélet). Közérzetünket is formáló világjáték résztvevőiként az antológia verseinek szerzői az emberi értékek védelmében is írják verseiket, s ahogyan Cseh Károly fogalmaz: „Szép és őszinte szavakkal kísérlik meg szorosabbra fűzni a fellazult kapcsolatokat, s létezéssé emelni a mindennapi kis történéseket.” Már csak ezért is érdemes velük partnerszerepet kialakítani, s olvasói figyelmünkkel megtisztelni őket. Bakos József 92
