Hevesi Szemle 14. (1986)
1986 / 2. szám - HEVESI SZEMLE VENDÉGE - Koncz János: Találkozás Laár Andrással
fel bennem először a kérdés, hogy van-e egyáltalán a művészetben objektív érték, vagy minden siker csak a divat, a korszellem függvénye? Mit tagadjam, ez a kétely olykor még ma is visszatér ... 2. /„Szigorúan a kezelési utasítás szerint jártam el, beszálltam szépen, rendesen ... ”/ — Miután a közönség másodszor is leértékelte a munkámat, igyekeztem megtalálni ennek az okait. Be kellett látnom, hogy a komolykodó, a (kijok- tató jellegű szövegek nem vonzzák, inkább taszítják az embereket, a túlfinomult, lírai zene pedig hosszú távon unalmassá válhat, de az mindenesetre biztos, hogy nem hívja fel magára a figyelmet. Elhatároztam, hogy elevenebb, vidámabb muzsikát játszom, és felhagyok a „látjátok, milyen okos vagyok én?” kicsengésű dalszövegekkel, is. — Az új vállalkozáshoz szövetségeseket kerestem, s végül Bornai Tiborra, Küllőrojt-beli társamra, Márton Andrásra, gimnáziumi barátomra, illetve Lengyelfi Miklósra esett a választás, öt korábban nem ismertem közelebbről, de nagyon szépen bőgőzött, s ez mindent eldöntött. így született meg 1980 őszén a KFT, a Korlátolt Felelősségű Társaság. — Már korábban is írogattam néhány soros groteszk versikéket. Most kikerekítettem ezeket, majd megpróbáltunk hozzájuk illő zenét szerezni. Sokan a Police-hoz hasonlították a stílusunkat, de rám sokkal jobban hatott a Beatles, illetve a Supertramp: dallam- és harmóniavilágunkban inkább velük vagyunk rokonok. — A külsőségek már szinte automatikusan adódtak, s talán ennek is köszönhető, hogy — miután egy kazettapályázat révén bejutottunk — díjazottak lettünk a táncdalfesztiválon a Bábu vagy című számmal. 3. /„Indul a hinta, szépen leng, mondd meg hol vagyok: fent vagy lent?”/ — Az ezután következő események ismét elgondolkoztattak siker és teljesítmény viszonyáról, illetve a népszerűség manipulálhatóságáról. A táncdalfesztivál után exkluzív szerződést kötött velünk a hanglemezgyár, és elfogadták a zenénket az emlékezetes hajógyári mamutkoncert kemény rockhoz szokott tinédzseréi is. De rövidesen sajtóhadjárat indult ellenünk: kikiáltottak bennünket állami zenekarnak, ál-újhullámnak, és azzal vádoltak, hogy velünk rekeszti el a kultúrpolitika az „igazi” újhullámosok betörését. Erre az ázsiónk teljesen visszaesett: szó szerint ledobáltak bennünket a színpadról a Budapest Sport- csarnok Popmajálisán, ahol pedig tökéletes koncertet adtunk. A felvétel visz- szahallgatásakor győződtünk meg róla mennyire a helyén volt minden hang. Ha például lemezre került volna az anyag, semmit sem kellett volna rajta javítani. Kicsit később elkeseredetten, rossz hangulatban nagyon gyenge teljesítményt nyújtottunk, és nagy tapsot kaptunk a végén ... — Mivel ennek a műfajnak az istene és sokak szemében egyetlen értékmérője a siker, a legtöbb produkció ennek manipulálása körül forog. Különösen a fiatal együttesek esetében van ez így, akiknek egy túltelített piacra kell betörniük és igazolniuk képességeiket —, aminek szinte egyetlen elfogadott bizonyítéka a közönség érdeklődése és szeretete. És ez megint az értékek viszonylagosságára figyelmeztet. — A rajongók nagy többsége azt hiszi, hogy a színpadon igaz emberek lelkűk legmélyebb titkait osztják meg velük, holott többnyire arról van szó, hogy az ilyen kép kialakítása is hozzátartozik a siker stratégiájához. Csakhogy ennek hajszolása közben az ember köny- nyen feladja önmagát és lemond eredeti elképzeléseiről. Elveszti azokat a gondolatokat, amelyeket talán hirdetni akart és a könnyebb ellenállás irányába halad. — Természetesen mi sem dolgozunk a népszerűségünk ellen, de nem is hajtunk vakon a sikerért. Nem egy álomvilágról próbáljuk elhitetni, hogy igazi, hanem igyekszünk valódi érzésekről, értékekről, kínzó vagy éppen örömteli kapcsolatainkról, az élet apró, de lényeges pillanatairól énekelni. Ehhez kezdettől fogva eszközünk az irónia, a blődlizés. Valaki azt mondta: a szövegeink olyanok, mint a duplafenekű bőrönd, sőt néha még ennél is többrétegű- ek. Szeretjük a játékosságot is ami szerintem az ember erejének legnagyobb bizonyítéka, és nem feledkezünk meg arról sem, hogy sok emberhez szólni: felelősség ... 88
