Hevesi Szemle 14. (1986)

1986 / 2. szám - VÉLEMÉNYEK KERESZTTÜZÉBEN - Kiss Sándor: Az egész társadalomnak többet kell tennie az ifjúságért

télyére. Az ifjúság a jövő nemzedéke — mondják. S ez valóban így is van, hi­szen ők alkotják majd. az ezredforduló közép-korosztályát, allcotóerejük teljé­ben lépnek a XXI. századba. De ez az ifjúság a ma nemzedéke is! A mában alapozza ismereteit, soraiból kerül ki az aktív dolgozók közel 50 százaléka, részt vesz társadalmunk új anyagi és szellemi értékeinek létrehozásában, nö­vekvő arányban bizonyítja tehetségét, rátermettségét, felkészültségét a vezetés különböző posztjain. Jelentős azoknak a fiataloknak a száma és hatása, akik elkötelezetten és felelősséggel vállalnak szerepet a közéletben, akiknek jobbító szándékú véleményük tettrekészséggel, a nehézségek vállalásával is párosul. Az alapjában kedvező ifjúságképen belül több kedvezőtlen jelenség is fel­lelhető. Ezek okait is az ifjúságra ható közegben kell keresni több oldalú meg­világításban. Alapvetően befolyásolja a fiatalok hangulatát, közérzetét társa­dalmi valóságunk, belpolitikai életünk ellentmondásossága, de jelentős hatást gyakorolnak az országunk határain kívül történtek, a nemzetközi életben le­játszódó események, a nemzetközi erőviszonyok változásai, a feszültebbé váló, ellentmondásosabb külpolitikai helyzet, a felgyorsult fegyverkezés, a tőkés vi­lágválság bennünket is érintő kedvezőtlen hatása, s az a kiélezett nemzetközi ideológiai harc, amely a két világrendszer politikai küzdelmét, gazdasági ver­sengését kíséri. A magyar társadalom előrehaladt a maga választotta szocialista úton. A felszabdulásunktól eltelt négy évtized eredményei szembetűnőek. Javult a fiatalokról való társadalmi gondoskodás. A magyar társadalom biztosítja a ta­nulás és a szakmai képzés lehetőségét, a munkát, sokoldalúan támogatja a nevelést. Az utóbbi években a gazdasági fejlődés üteme lelassult, a szocialista építő­munka ma, de a belátható jövőben sem lesz olyan látványos, mint a korábbi időszak gyors ütemű — döntően mennyiségi — változásai voltak. Nehezebbé váltak a szükségletek kielégítésének, feltételei. Számos, elsősorban a pályakez­dők, a családalapítók érdekeit szolgáló feladat megoldásának feltételeit nem sikerült megteremteni. A hatvanas-hetvenes évek életszínvonal-emelkedésével szemben ma annak szintentartását, megőrzését tekinthetjük reális, időszerű feladatunknak, s ez a fiatalok számára — akiknek vállára a kezdés nem le­becsülendő anyagi terhe nehezedik — nem a legvonzóbb program. Felszínre kerülnek és ütköznek különböző érdekek, ezek nyomán új értékrendek is szü­letnek. A szocializmus építése során keletkezett újabb vagy a még fel nem oldott, magunkkal cipelt ellentmondások, a hibák, a szocializmus törvénysze­rűségeinek, elveinek, normáinak a megsértése zavart kelt az ifjúság gondol­kodásában, kedvezőtlenül hat közérzetére, politikai magatartására. Konfliktus­helyzetet teremt bennük, ha a hivatalos és a gyakorlatban érvényesülő elvek, értékek, normák között nincs kellő összhang, ha lényeges különbözőséget lát­nak a tanított és a célként tételezett társadalmi viszonyaink és azok fejletlen valósága között. A ma ifjúsága sajátos ellentmondás hordozója. Nagyobb általános művelt­séggel, képzettséggel rendelkezik, mint a megelőző nemzedék, ugyanakkor hí­ján van a személyes tapasztalatoknak, és amivel rendelkezik az szűk körből szerzett, egyoldalú, esetleges. A politikai tapasztalatok hiánya, a politikai küz­delemben való járatlanság, az elmúlt évtizedek történelmének hiányos ismerete, a még többnyire kialakulatlan világnézet indokolja többek között azt, hogy nem képesek eléggé eligazodni hazai dolgaink és a nemzetközi élet összetett, ellentmondásokkal, feszítő elemekkel terhelt kérdéseiben. Politikai tapasztalat­lanságukból fakad az is, hogy sebezhetőbbek a burzsoá propaganda által, véd­45

Next

/
Oldalképek
Tartalom