Hevesi Szemle 13. (1985)
1985 / 6. szám - HAGYATÉK - Szecskó Károly: Képek a sarudi szociáldemokrata pártszervezet életéből
azzal. Ebből következően az említett jogi személy kénytelen volt határozatát visszavonni. A pártszervezet működését megtiltó határozat visszavonása azonban semmit sem javított a helyzeten. A szervezet egyik tagja, Sztramszky Dezső 1932. május 27-én már így panaszkodott Szeder Ferenchez írott levelében: „. . . az utóbbi időben borzasztó nyomást gyakorol ránk, úgy hogy ha ez nem kerülne a ház elé (tudniillik a képviselőház elé — Sz. K.), kényszerülve lennénk a szervezkedésről lemondani, mert a büntetések óriási nagyok.” Az említett levélíró még ugyanazon a napon szintén Szeder Ferenchez írott másik levelében a helyi hatóságok önkényeskedésének konkrét példáit sorolta fel. Például azt, hogy az adóügyi jegyző Szabó Ignácot, a községházán: „pimasz szocialistának” nevezte. A sarudi párttagok 1932. július 15-én közölték Szeder Ferenccel, hogy náluk : „ ... minden eszközt felhasználnak a csendőrség bevonásával arra, hogy a szervezkedést teljesen megakadályozzák.” A pártszervezet megalakításának hat kezdeményezőjére már több nap börtönbüntetést róttak, tűnik ki a levélből. Sztramszky Dezsőt hét napra, Németh Istvánt és Kovács Gyulát pedig hatra ítélték. A levélből kitűnik, hogy „az emberek a folytonos csendőri zaklatások miatt már hozzánk szólni sem mernek. Lesz-e még ez másképpen?” A pártszervezetet sújtó terror 1933-bían sem lett kisebb. Kovács Gyula június 4-én arról tájékoztatta a Népszava szerkesztőségét, hogy „a Népszavát, vagy más szocialista sajtóterméket nem járathatunk... A párt vezetőségi tagjai közül már ebben az évben 15 naptól 30 napig voltak elzárva szocialista mivoltukért.” Ifj. Kovács Imre 1935. szeptember 7-én kérte a párt központját a Népszava küldésére: „... de oly formán, hogy burkolva jönne, mert nyíltan könnyen következménye lehetne.” Végül alig hároméves működés után a Magyarországi Szociáldemokrata Párt sarudi szervezete a hatósági üldözés következtében 1935 végén beszüntette működését. Ugyanebben az időpontban történt többek között a füzesabonyi, a hevesi, a tiszafüredi és a verpeléti szervezet munkájának megszüntetése is. A helyi pártszervezet küzdelmei a fennmaradásért őszinte tiszteletet érdemelnek az utókortól, s a még élő kortársaktól. Szecskó Károly 35
