Hevesi Szemle 13. (1985)
1985 / 1. szám - TÁJOLÓ
Ez az összefoglaló kézikönyv jellegű tudományos munka a kulturális szféra tervezésének módszertanát adja, tisztázza a tervezés elvi kérdéseit. A szerzők vázolják a mai helyzetet és annak a művelődéspolitikával való összefüggéseit. Külön fejezet foglalkozik az oktatástervezés fő kérdéseivel, módszertanának útkereséseivel és fejlődésével. A „szű- kebb kulturális szféra” (például közművelődés, a művészetek, a tömegkommunikáció, a különféle közművelődési intézmények) tervezése fokozott fejlesztésre szorul, ám itt adódik a legtöbb ellentmondás és feszültség is. A tanulmány epilógusa a gazdasági és kulturális szféra dichotómiáját feloldandó, a komplex tervezés lehetőségeit vizsgálja meg. Tudományos kutatóknak, az oktatás és művelődés területén dolgozó szakembereknek nyújt hasznos információkat. * Rátonyi Róbert: Operett Bp. Zeneműkiadó, 1984. — 413, 429 p. — 2 db. Nehéz eldönteni végül is, milyen műfajú könyvet írt az Operettszínháztól 1971-ben ugyan megvált, a műfajjal azonban egy életre elkötelezett Rátonyi Róbert. Kétkötetes műve végén hivatkozik arra, hogy könyvének 1939-ig tartó része mintegy negyvenéves kutatómunka eredményét közvetíti. A terjedelmes alkotás adatok, nevek, évszámok, bemutatók, interjúk, újságcikkek olyan bőségét tartalmazza, amilyet kevés valóban tudományos, történeti munka. A hangvétel, a tálalás azonban mindehhez inkább hasonlít, mint történeti-művelődéstörténeti összefoglaláséhoz: hol szellemesen csevegő, hol szenvedélyesen vitatkozó, hol operettek tartalmát elmondó részek váltogaják egymást. 1792 júliusától indít Párizsból; hiteles műelemzéseket, kedves, pletykákkal vegyített portrét kapunk Offenbachról, megismerkedhetünk a magyar, de a berlini, osztrák és francia operettel is. A mű stílusából, felépítésmódjából következően elsősorban operettrajongók körében számíthat sikerre. * Köznevelésünk évkönyve 1982—83 Bp.: Tankönyvkiadó, 1984. — 366 p. Egy egész tanévről számot adni merész vállalkozás. A Tankönyvkiadó kilencedik alkalommal jelentette meg ezt a nagy igényű kötetet, mely minden eddiginél szélesebb keresztmetszetet tár elénk, ugyanis történeti visszapillantásra is vállalkozott: nemcsak a tanév legfontosabb eseményeit tartalmazza, hanem külön fejezetet szentel az évkönyv elődjének, összeállítást ad a harminc évvel ezelőtti tanévről, szemelvényeket közöl az 1953-as Köznevelés írásaiból. „A közös gondolkodás, a közös cselekvés érdekében” című fejezetben Kö- peczi Béla művelődési miniszter vall miniszterségének első évi tapasztalatairól. Bakonyi Pál tömör összefoglalást nyújt az általános iskola helyzetéről és perspektíváiról. Mezei Gyula a tanév fontosabb pedagógiai tanácskozásait értékeli. Olvashatunk továbbá beszámolót a Fóti Gyermekvárosról, megemlékezést Kemény Gáborról és Ilku Pálról. Helyet kapott a kötetben a tanév statisztikai adattára, s a tanévben kitüntetett pedagógusok névsora. TÁRLATOK A Hatvani Galéria ismét érdekes bemutatókkal kedveskedik a képzőművészet iránt rajongók széles táborának. Március első felében Fazekas Magdolna festményeit tekinthetik meg a látogatók. Ugyanebben a hónapban nyílik meg a Heves megyéből elszármazott, s jelenleg a szolnoki művésztelepen élő és alkotó Szabó László szobrász kiállítása. Mindkét művészt hosszú évek óta — a kritikusok véleménye alapján — az első vonalba sorolhatjuk, s a nagyközönség elismerését is többször kivívták. A hatvaniak is jól ismerik őket, hiszen több alkalommal jelentkeztek egy-egy alkotásukkal. Most viszont lehetőség nyílik arra, hogy önálló kiállítás keretében mutathassák be munkáikat. A Gyöngyösi Galéria első tárlatát már új helyen, a Grassalkovich-házban rendezi meg. A Mátra Művelődési Központ intézménye ezzel — reméljük — véglegesen „-gazdára” talált. A városközpontnak ez az illusztris épülete a jövőben minden bizonnyal megyénk egyik képzőművészeti fellegvárává válik. Nagy érdeklődésre tarthat számot a Herman Lipót-emlékkiállítás, amely a második emeleti termekben található majd. SZÍNHÁZ ÉS IRODALOM Az egri Gárdonyi Színházban március 29-én valószínűleg érdekes, színvonalas produkciót láthatnak majd a színházbarátok, Ekkor mutatják be ugyanis Pirandello: Az ember, az állat és az erény című darabját. A művet Zsámbéki Gábor állítja színpadra, s a szereplők szintén a Katona József Színház művészeiből kerülnek ki. 95
