Hevesi Szemle 13. (1985)

1985 / 1. szám - NAPJAINK - Mentusz Károly: Liechtensteini pillanatképek

Napjaink

Postabélyegek, művészi kivitelben

Liechtensteini pillanatképek

Aki Svájcból gépkocsival indul haza Magyarország felé, Ausztria előtt egy parányi állam területére érkezik. Svájc és Ausztria közé ékelődve, festői környezetben, a bővizű Rajna jobb partján, alig 28 kilométer hosszan nyújtózik ez a törpe ország, amelyről nem túl sokat hallani a napi világpolitikai hírek között. Liechtensteinről van szó. A térképre pillantva nyomban szembetűnik, hogy területe kisebb, mint Budapestnek a Duna jobbparti része, hiszen mindössze 168 négyzetkilométer nagyságú. Lakói pedig egy kisebb magyar város lélekszámúval azonosak: összesen 26 ezren élnek itt.

Az erre látogató főleg németajkúakkal találkozik ezen a vidéken, akiknek zöme a hercegség területén született. Akad azonban a lakosok között osztrák, svájci is, de a népesség egyötöde mégis külföldi állampolgár. Ez azzal magyarázható, hogy Liechteinstein a Közép-Európát Itáliával összekötő Felső-Rajna völgyében kedvező földrajzi fekvésű. Földjét ősidők óta hol gazdag kereskedőkaravánok hol meg pusztító hadak tapodták. Háromnegyed részét e tájnak ma is erdők koszorúzzák,, így sok a lakatlan vidék, akárcsak az ide legközelebb eső Svájcban. A Rajna völgye mégis értékes terület a földművelő embernek. Az erre húzódó Rhäti-Alpok lejtőin, a fűben dús legelőkön élénk állattenyésztést folytatnak. Szarvasmarhát, juhot hizlalnak az erre élő hegylakók, és kialakult az alpi típusú tehenészet. Emellett a fakitermelés, a méhészet nyújt megélhetést. Lentebb viszont megterem a kukorica, a burgonya, a zöldség és a gyümölcs. Sőt a második világháború utáni időszaktól kezdve megnőtt a kenyeret adó búza vetésterülete is.

Bár Liechtenstein néhai elődjét, a vadúzi grófságot a középkorban, 1342-ben alapította I. Hartmann sváb herceg, állami önállóságát azonban csak 1719-ben nyerte el. A feljegyzések szerint 1866-ig a német államok szövetségéhez társult. Előbb Vorarlberggel, majd 1852-től Ausztriával lépett vámszövetségre. Legújabbkori történetét viszont a Svájccal való együttműködés határozza meg, miután 1924 óta vele alkot vám- és postauniót. Fizetési eszköze is a svájci frank, ezt fogadják el az üzletekben, a bankokban. Külképviseletét is svájci követségek látják el a világon. Semlegességét az első és a második világháború idején egyaránt sikerült megőriznie.

Európa legkisebb államában 1984. július 1-én tartottak népszavazást. Az ország történetében először ezen a nők is részt vettek, miután ehhez most kaptak jogot. Politikai érdekességnek számít, hiszen a kontinens országai közül ez volt az utolsó, ahol korábban a nők nem szavazhattak. Ekkor választották meg Liechtenstein államfőjévé II. Ferenc Józsefet, valamint a tizenöt tagú parlamentet.

70