Hevesi Szemle 13. (1985)
1985 / 1. szám - A HEVESI SZEMLE VENDÉGE - Szabó Péter: Nem minden a pénzen múlik
Nem minden a pénzen múlik Beszélgetés Vitányi Ivánnal, a Müvelődéskutató Intézet igazgatójával Vitányi Iván Lukács György egykori tanítványa. Volt népi táncos, dolgozott a Népművelési Minisztérium zenei osztályán, a Muzsika és a Valóság című lapok szerkesztőségében, végigélte a felszabadulás utáni művelődési mozgalmakat, majd az ötvenes évek végén érdeklődése a tudományos kutatás felé vonzotta. A művelődés szakembere, a szociológia kandidátusa, a pszichológia doktora. Írásai, nyilatkozatai mindig is sok vihart kavartak. Ma a Művelődéskutató Intézet igazgatója. Irodája tágas és egyszerű. Könyv, könyv hátán, az asztalon papírcetlik, telefonszámok, újévi üdvözletek — magyarul, angolul, németül. Intézete 1980-tól önálló. Azelőtt a szintén általa vezetett Népművelési Intézet része volt. Közel harminc ember munkáját irányítja — kétharmaduk tudományos kutató. — Feladatunk nehezen megfogható. A művelődést, annak struktúráját rengetegen vizsgálják. Míg mások az egyes szakágak hagyományainak, eredményeinek értékelésén, feldolgozásán szorgoskodnak, úgy mi a kultúra egésze és a nép kapcsolatának lényegére vagyunk kíváncsiak. Ez természetesen nagyon leegyszerűsített megfogalmazás. Egyes szakágakban külön-külön elmélyedve azt kutatjuk, hogy a kultúra eredményei hogyan és milyen csatornákon keresztül jutnak el a legkülönbözőbb rétegekhez. Mérlegeljük, hogy adott történelmi pillanatban, milyen módszerekkel lehet leghatásosabban kinccsé tenni szellemi értékeket. — A művelődés elméleti irányítói sokszor hiába tudják, hogyan lehet továbblépni, mert a gyakorlati szakemberek nem használják fel a kutatási eredményeket. Főleg falusi művelődési házaknál fordul elő, hogy a vezetők ugyanazon sémák szerint dolgoznak ma is, mint húsz évvel ezelőtt... — Az információáramlás sem pro, sem kontra nem jó. Nemcsak a teoretikusok által kitalált dolgok jutnak el lassan a tömegekhez, de a sikeres helyi kezdeményezések is ritkán válnak közismertté. — Vannak hazánkban bizonyos művelődéspolitikai divatok. Néhány éve a komplex intézmények létesítésétől várták a gondok teljes megoldását, ma a nyitottház-mozgalmat szorgalmazzák. — Ezek a mozgalmak új felismerésekből, új elvekből fakadnak. Néhol tar- tartalmasan tesznek eleget nekik, ez tisztelni méltó és felettébb hasznos. Sok 67
