Hevesi Szemle 13. (1985)

1985 / 1. szám - TUDOMÁNYOK TITKAI - Lőkös István: Turgenyev-recepció Kelet-Közép-Európában

• Tudományok titkai Turgenyev-recepció Kelet-Közép-Európában Krúdy Gyula egy 1915-ben közre­adott cikkében (Emlék Nadjezsda Szergejevnáról volt a címe) írta az alábbi, Turgenyev művészete iránti vonzalmát megvalló sorokat: „ ... Eszembe jutottak fiatalkorom csodála­tos olvasmányai az alkonyi erdőn, amint a magyar napsugár, lehanyatló- ban a fák ormai fölött, különös szí­nekkel világította meg az oroszokat: Turgenyev Szergejevics Iván elragadó erdőségei a Vadász irataiból — tán itt van valahol a hűséges Jermoláj is?—, és túl a tisztáson, valamely láthatat­lan erdei úton, a kétkerekű taligák éppen úgy futottak a rőzsével, mint ama legszebb beszélyben olvastuk egykor, amelynek címe: Zörög.” Nem az első reflexió volt ez Krúdy életében, majd két évtizeddel korábban, 1897-ben is hasonló elragadtatással szólt az andalítóan kedves turgenyevi próza szépsé­geiről, amidőn megkísérelte számba venni Turgenyev magyarországi híveit is. „ .. . Szeretem azt a romanticizmust — írta akkor Krúdy —, aminek Turge­nyev Szergejevics Iván volt a legnagyobb mestere . .. Regényei pedig, melyek a realizmuson épültek, az idealizmussal nőttek nagyra, s rendkívül széppé a romanticizmus által lettek, — a regényei bejárták az egész világot. Olvassuk, olvassuk őket: Oh, mi nagy az orosz irodalom, mily erős az a föld, ahol egy Puskin után egy Turgenyev is születhetett!” A pályakezdő, s az írói beérkezés pillanatain túllépő Krúdy elbeszéléseit la- pozó-ízlelgető olvasó hamar eljuthat a felismeréshez: ez a rajongás nem mú­lott el füst módjára, életreszóló élmény lett, a Krúdy-próza ifjúkori és későbbi legjobb darabjaiban mindig ott hullámzik a turgenyevi próza hangulatiságá- nak, lírai futamainak számtalan változata. Okkal írhatta a Turgenyev-életmű magyar recepcióját igazán szakszerűen első ízben felvázoló Diószegi András, hogy „a realitás elemeiből” építkező Krúdy számára „ . .. Turgenyev épp abban minta .. . ahogyan a mindennapiságot, a közönséges valóságot valami nagyon 58

Next

/
Oldalképek
Tartalom