Hevesi Szemle 13. (1985)
1985 / 6. szám - NAPJAINK - Koncz János: Kerekasztal-beszélgetés Füzesabony jelenéről és jövőjéről
Napjaink Nem építenek légvárakat Kerekasztal-beszélgetés Füzesabony jelenéről és jövőjéről Egy-egy új ötéves tervidőszak kezdete, illetve az előző lezárása önkéntelenül is számvetésre kínálkozó dátum. Meddig jutott el mostanra egy település, és milyen fejlődést tesz lehetővé a következő periódus — ezek a kérdések minden vezető és nagyon sok „egyszerű polgár” fejében felvetődnek. Ennek a két témakörnek a megvitatására kértük folyóiratunk kerékasztalához Füzesabony párt-, állami vezetőit: Antal Lajost, az MSZMP városi jogú nagyközségi bizottságának első titkárát, dr. Bocsi Józsefet, a városi jogú nagyközség közös tanácsának elnökét és Varga Mihályt, a helyi KISZ-bizottság titkárát. — Nyílt titok, hogy Füzesabony — Heves után ötödikként a megyében — szeretné elnyerni a városi címet. Ha nem tévedek, az 1984. január 1-én kapott városi jogú nagyközségi státusz ennek a folyamatnak az egyik állomása. A. L.: — Mi úgy gondoljuk, hogy eséllyel pályázunk erre a címre. Jelenleg is mindent megteszünk ennek érdekében, annál is inkább, mert érezzük, hogy a megyei vezetés és a lakosság is támogatja törekvésünket. A VII. ötéves terv fejlesztési összegei reálértékben sem lesznek kisebbek, mint a VI. ötéves terv költségvetése, — és ez —- ismerve országunk gazdasági helyzetét —, máris eredmény. Ha ehhez a lakosság is hozzáteszi a maga erejét — joggal remélhetjük az előrelépést. A társadalmi munka értéke egyébként két év alatt közel a háromszorosára növekedett. Ez is azt bizonyítja, hogy értelmes célokért az emberek készek a cselekvésre. — Ejtsünk néhány szót a közel 8200 lakosú nagyközség gazdaságáról. Ipari, vagy inkább mezőgazdasági jellegű településnek kell tekinteni Füzesabonyt? B. J.: — Ma már az ipari termelés volumene messze meghaladja a mezőgazdaságét. A Mátravidéki Fémművek gyáregységének nyolcszáz dolgozója például közel egymilliárd forint termelési értéket állít elő. Természetesen az ipar elsőbbsége nem jelenti a mezőgazdaság lebecsülését. Mind az állami gazdaság, mind a Petőfi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, fejlett termelési kultúrával rendelkező gazdálkodó egység, s így hatással vannak a környék termelőszövetkezeteire is. — Ipari munkásnak, vagy mezőgazdasági dolgozónak jobb lenni Füzesabonyban? Á. L.: — A legtöbb dolgozó is rendelkezik háztájival, s ugyanúgy élvezi annak hasznát, mint parasztságunk. Ráadásul sok a vegyes család. Szerintem az egyik és a másik szférában is megtalálhatja az ember a számítását. — Az áruellátás és a szolgáltatások minősége jelentős mértékben meghatározza a lakosság hangulatát. Milyennek ítélik ezeknek színvonalát? B. J.: — Jónak mondható. Az alapellátás folyamatos és minőségileg is megfelelő. Az abonyi kenyér például iaz egész megyében ismert. A helyi áfész gyakorlatilag monopolhelyzetben van a kereskedelem terén, de a sokszínűbb árukínálat érdekében, mi igényelnénk- az állami és magánkereskedelem jelenlétét is. A VII. ötéves tervben célul tűztük ki a peremvidékek és a telepi rész ellá74
