Hevesi Szemle 13. (1985)

1985 / 6. szám - A HEVESI SZEMLE VENDÉGE - Gondozza a hagyatékot (Ifj. dr. Berze Nagy János portréja)

Gondozza a hagyatékot Ifj. dr. Berze Nagy János Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy ember, aki egész életét arra szen­telte, hogy édesapja írásait gondozza, népszerűsítse. Lemondás, nagy áldozat- vállalás ez részéről? Talán ez nem is annyira érdekes, inkább az a fontos, hogy ifjú doktor Berze Nagy János ré­vén atyjának, akit most már nyugodtan nagy néprajzkutatónak nevezhetünk, egyre több elméleti munkája, meseköny­ve jelent meg valamennyiünk nagy örö­mére. Amikor telefonon megbeszéltük a ta­lálkozót a pécsi Nádor-szállóban, kér­tük, hogy ismertető jeliként egy könyvet rakjon asztalára. Ügy is volt. A Szőlő­szem királyfi című magyar népmese­gyűjtemény ott lapult a kávéscsésze mellett. Aztán a kis fekete aktatáská­ból sorra kerültek elő az apja munkás­ságával foglalkozó publikációk, és azok a kéziratok is, amelyekben pedagógiai hitvallását fogalmazta meg. Ezek zömét még nem nyomtatták ki, pedig a 79 esztendős jogász szerint megérné. A beszélgetés révén megelevenedik az 1946-ban elhunyt folklorista alakja. He­ves, Jász—Nagykun—Szolnok és Bara­nya megyékben, valamint Erdélyben is megfordult tanárként, s szabad idejében különös gonddal gyűjtötte a népmesé­ket. A nyelvtudományi érdekekre való tekintettel nem irodalmi nyelven, ha­nem a tájnyelvi sajátosságoknak meg­felelő hang- és szótani pontossággal je­gyezte fel azokat. Azután otthon esténként gyermekei ágyainál gyakran hangzottak el ezek közül a legszebbek. Ifjú dr. Berze Nagy János szemében még most is ott ragyo­gott a tűz, amikor ezekről a pillanatok­ról beszélt. Arról viszont már nem szólt senkinek sem az apa, hogy a különbö­ző mesetípusok sajátosságait is számba veszi, elemzi. Hogy ezzel miért nem is­mertette meg családját, az örökre titok marad. Legértékesebb néprajzi munkái csak halála után láttak napvilágot, a fiú szer­vezői szorgalmazásának eredményeként. Így az élete főműveként ismert Ma­gyar népmesetípusok című kétkötetes al­kotás is. Vagy éppen a Szőlőszem ki­rályfi és a Sárkányölő Sebestyén neve­ket viselő meséskönyvek. Nemrégiben adták ki az Egy néprajz- tudós műhelyéből — Berze Nagy János levélhagyatéka című kiadványt. De még sorolhatnánk az elmúlt 40 évben meg­jelent, s vele foglalkozó kiadványokat. Talán nincs abban semmi túlzás, hogy fia közreműködése nélkül aligha válha­tott volna ilyen ismertté, ugyanis a szakemberek az újabbkori magyar nép­rajztudomány egyik legnagyobb tekin­télyének vallják. Aztán visszabújtak a fekete táskába a kéziratok és publikáoiók. Remélhetően nem véglegesen! Meg kellene ismertet­ni mindenkit a még kiadatlan, de na­gyon sokat érő kincsekkel. <h. j.) 62

Next

/
Oldalképek
Tartalom