Hevesi Szemle 13. (1985)

1985 / 5. szám - PEDAGÓGIAI MŰHELY - Szentesi Zsolt: Követelmény és értékelés

előtt zenészek, mímesek is részt kértek a kultuszból. A képzőművészek nagyjainak és kismestereinek a munkássága a látási érzetek elrendezésében, csoportosításában, a vizuális közlés lényegre mutató eszközeinek elterjesztésében központi szerepet kapott. A vizuális kommunikáció technológiája ugyan változatosabb lett, de hogy legjobb produktumai — úgy-ahogy — mentesülnek az elmúlás veszélyétől, azt a festők, a szobrászok, grafikusok műveiből átmentett képszerkesztő biztonságnak köszönhetik. Még a kísérleti színház összképeinek megkomponálása se képzelhető el a freskók, zsánerek látványelemeinek átgondolása nélkül. A filmművészet legjelesebbjei bevallották, hogy a szereplők mozgatása, a drámai csomópontok kiélezése közben gyakran a képzőművészek főművei szolgáltattak ötleteket akár a legszokatlanabb beállításokhoz is. De Sica, Visconti, Antonioni, Ingmar Bergman filmképeinek, premier plánjainak, panorámáinak elemzői rátalálhatnak Giotto, Piero della Francesca, Benozzo Gozzoli szinkron jeleneteire, Dürer, Velazguez átható tekintetére, Raffaello feszesebb, Tiziano szabadabb képépítő szuggesztiójára, Grünewald, Bosch szürreális látomásaira, Rembrandt hátborzongató lélektani felfedezéseire stb., stb. A láttatás időben lezajló képzettársulásait a képző- művészeti kompozíció konstans tényezőinek igénybevétele menti meg attól, hogy efemer, tünékeny, feledésre ítélt vizuális epizóddá halványuljanak.

Az analógiákat vég nélkül lehetne idézni. A mai művészeket, műveltségre vágyó nem-művészeket, mindenkit a képi ábrázolás alfája és ómegája készíti elő a vizuális szótértés, informálás, ízlésbeli közmegegyezés befogadására. A rajzolás mindenfajta felfogóképességnek, s így nem csupán a látási érzékietek útján átadott közlemények megértésének, értelmi-érzelmi feldolgozásának edzésmódszere. Adolf Furtwängler, a müncheni egyetemen egykor a classica archaeológia professzora századunk elején szemléltetően érvelt a képzőművészeti megjelenítés meggyőző ereje mellett. Filmfelvételeket készíttetett egy közismerten szép stílusban versenyző diszkoszdobó atléta mozgásáról; a filmkockákat egyenként kinagyíttatta, s íme, bebizonyosodott, hogy a részletfelvételek mindegyike áttekinthetetlen, zavaros, felfoghatatlan, érthetetlen képet nyújtott a sportember különböző testhelyzetéről. Félreérthetetlen, egyértelmű, teljes értékű képzetet erről a sportágról hitelesen Myron görög szobrász két és fél ezer esztendővel azelőtt megmintázott „Dyskobolos” című műve kelt, pedig a szoborhoz hasonló, a szoborral egyező szituáció a filmkockák egyikén se fedezhető fel.

Pogány ö. Gábor

Követelmény és értékelés

Az oktatási folyamatnak két alapvető aspektusa van: az adott tananyag átadása-megtanítása (különböző eszközökkel és fázisokban), és ennek visszakérdezése, a tanultak szisztematikus ellenőrzése. Jelen írásban elsősorban ez utóbbival foglalkozunk, tudatában lévén annak is, hogy e két elem — éppen a folyamatszerűségből és dialektikus kapcsolatukból fakadóan — legfeljebb csak elméletben választható el egymástól, megkísérelvén felvillantani a helyzet néhány durva ellentmondását.

Bárhonnan is közelítjük meg a kérdést, minden pedagógus számára az egyet56