Hevesi Szemle 13. (1985)
1985 / 5. szám - VERS - PRÓZA - Németh Gabriella: Facipők
Tapasztaltam, hogy a lúdvércek sürögnek-forognak, rémísztik az embereket, megrabolják álmukat, míg áldozataik bele nem betegszenek.” (Luther: Asztali beszélgetések) (Elsötétedik a nézőtér, még sötét a színpad. A nézőtéri mikrofonokból felhangzik az előbbi idézet. Ezután kezdődik a Játék.) SZEREPLŐK 15—18 éves kamaszok, akik beszabadulnak a családi villa lezárt szobájába, ahol nagyapjuk élt két évvel ezelőttig. Megelevenedik előttük a múlt. Emlékeik élni kezdenek. A fiatalok játszani kezdenek, mígnem a Játék öntörvényűvé válik. Andris 18 éves a játékban Éva 16 éves a játékban Zoli 15 éves a játékban Laci 17 éves a játékban Juli 15 éves a játékban Ő a Nagyapa Ö az Anya (Andris húga) Ő az Apa (Andris öccse) Ő Tóni, Andrásék nővérének a férje (Laci András barátja, a szomszéd házban lakik) Ö Ildi, Andrásék nővére, aki Tóni felesége (Juci Laci húga) Történik az 1980-as évek egyik nyári délutánján. Családi villa évek óta lomtárnak használt szobája, amely két évvel ezelőt- tig a Nagyapáé volt — legalábbis Ő lakott benne. Berendezése, egész hangulata avitt, szinte érezni az „ódonság” illatát, a dohszagot. Lehet, hogy csak azért vált lomtárrá, mert nem volt ideje senkinek eltakarítani Nagyapa nyomait? A szoba arculata kettős. A Nagyapa után maradt bútorok, holmik, tárgyak egyszerűek, ódonságuk, kopottságuk ellenére szépek, pedig pénzértékük nincs is. Az azóta idekerült holmik jólétről, ám ízléstelenségről árulkodnak. Jólétről árulkodik a gyerekek öltözete is. A szobából két ajtó nyílik. A bal oldali félig nyitva. Szemben vele kívül a konyha lehet. Üvegén foszladozó, seszínű függöny. Az ajtófélfában szög, a gyerekek erre akasztották fel a kulcsot. Szemben kétszárnyas üvegajtó. A szülők szobájából nyílhat. De nem nyílik. Középen otromba lakat zárja. Az ajtó üvegén régi plakátok „tapétája”, és egy kinagyított, keret nélküli sárgult fénykép. A nagyszülők lehettek fiatalon. Hátul az ablak. Üvegein foszladozik a megfakult, színtelen függöny. Szakadásai között belátszanak a fák koronái. A háttérben, félig az ablak alatt magas támlájú, régi parasztágy. Az ágynemű rongyos pokróccal letakarva. Az ablaktól jobbra kétajtós hálószobaszekrény. Tetején dobozok. Az egyikből rongybohóc lóg ki. A dobozok tetején sokkarú csillár. Az ágy mellett asztal, egyetlen székkel. Asztal és szék lomokkal tele. Van itt minden. Ócska ruhadarabok, kibelezett tévé, rádió, telefonkészülék, kidobott alkatrészek ösz- szevisszasága, és jól láthatóan egy magnetofon. A szekrény előtt könyvek halmaza, újságkötegek, nyitott bőrönd, benne újságkivágások, fényképek, tégelyek, orvosságosüvegek, bizsuk, giccsszobrok összevisszasága, s művirágok, s egy írógép. Billentyűi hiányoznak. Egy szoba közepén szuszék. Előtte gondosan egymás mellé rakott facipők. Egy pár. Mellettük faragott nyelű karikásostor. A szuszéktől nem messze jól láthatóan hatalmas, festett giccsváza. Anya „kínai” vázája. A váza mellett korhadt virágláda, benne száraz ág — facsemete lehetett valamikor. 13
