Hevesi Szemle 12. (1984)
1984 / 1. szám - KÖNYVESPOLC
18. Végül az is kifogásolható, hogy a szerző Upton Sinclair írói pályájára, művészetére és az egyes művökre vonatkozó értékelést Országh László amerikai irodalomtörténetéből minden utalás nélkül vette át cikkében. A 140 soros szócikknek majdnem csupán ez az átvett 69 sora tartalmaz helytálló megállapításokat és közöl filológiailag is pontos adatokat. 1976-ban Köpeczi Béla és Pók Lajos szerkesztésében jelent meg a Világirodalmi Kisenciklopédia, amely a világirodalom 3100 jelentős alakjának lexikális bemutatását tartalmazza ábécé-rendben. A szerkesztőség az Útmutatóban pontosan leírja a lexikon cikkeinek egységes felépítési elvét. Sajnos az Upton Sinclair cikk írója. D. Zs. nem követi ezt az elvet és átveszi A XX. század külföldi írói című lexikon sok hibát tartalmazó cikkét. A cikik szövegét egy-két helyen pár szavas csonkítással rövidíti, amii azonban az elvi megállapításokon nem változtat. D Zs. az író műveinek felsorolásánál megemlíti az előző cikkből kimaradt Mammonart (1925) magyar fordítását az Upton Sinclair Irodalomtörténetének 1944-es második kiadását, kár, hogy az 1937-es első kiadás ebben a cikkben is feledésbe merül. Bár nem hagyományos irodalomtörténetről van szó, mégsem fogadhatjuk el műfaji megjelölésnek a regényt. Valószínű helyhiány miatt néhány cím is kimaradt A XX. század külföldi írói című lexikon Upton Sinclair szócikkéből, kérdéses azonban a kihagyott címek helyes megválasztása, hiszen továbbra is olvashatók a cikkben nálunk alig ismert EZT OLVASHATTUK 1983-BAN Sportkönyvek — mérlegen A nyolcvanas évek kezdetéig szinte alig találkozhattunk a frissen megjelenő könyvek között olyan kiadványokkal, amelyek a sportról szóltak. Kis túlzással azt lehetne mondani, hogy a határainkon túl is ismertté vált, nem kevés botrányt kavart Végh Antal: Miért beteg a magyar futball? című könyve és Zsolt Róbert néhány alkotása jelentette a könyv formában megjelenő sportirodalmat. Aztán egyszer csak egy kitűnő tollú újságíró, Hámori Tibor, elkezdte ontani ezeket, mintegy feismerve a hiányt. Alig három év alatt a boltba kerülhetett munkája során a Deckarm- story, a Riporterláz, Puskás, az Elrabolt gólkirály, valamint a Profivilág. Ez utóbbi kettő 1983-ban jelent meg. Quini elrablásáról szóló történet olyan riportkönyv, amit nem hogy csak megszerettünk, de meg is szoktunk Hámoritól. A hitelesség igényével, érdekesen, izgalmasan tárja elénk az FC Barcelona válogatott játékosának elmondása alapján, a huszonöt nap fogság történetét. A sportrajongók bizonyára élvezettel olvasták. A Profivilág elolvasása után többször is megnéztem. bizonyos-e, hogy ez is Hámori munkája. Az az érzés alakulhat ki ezután a sportkönyveket kedvelőkben, hogy Hámorinak túlzottan megjött az étvágya, s olyan vállalkozásba kezdett, ami szinte majd hogy nem megoldhatatlan feladat elé állította. Kisregényt írt Muhammad Alival, a világhírű ökölvívóval folytatott, Las Vegas-i beszélgetése alapján. Ez a találkozás és a híres város inspirálta egy olyan kisregény megírására, melynek történetei még a gyermekeik meséskönyveiben is együgyűnek tűnnének. Az olvasóira bízza, hogy maga döntsön, melyek a valóságos elemek és mi az, ami a fantázia szüleménye. Ez így rossz húzásnak bizonyult. A történetek naivsága ugyanis olyan véleményt alakíthat ki, amire a valóságos tényezők keresése közben még a leghiszékenyebbek is csak nemmel válaszolnak. Szintén 1983-ban került a könyvesboltokba Bocsák Miklós: Kocsis és Czibor című könyve. Az olvasó joggal élt a kínálkozó lehetőséggel: Puskás után; Kocsis és Czibor. Ám ez, pontosan a Puskás-könyv után, nem kis csalódást jelent. Mintha csak egy jót kiránSinclair-művek, viszont ezúttal kimaradt az American Outpost, amely két magyar kiadást is megért, vagy a Little Steel, amely szintén megjelent magyarul, kevésbé sajnáljuk a Springtime and Harvest kihagyását. Hibás Az ács fiának hívnak című regény magyar kiadásának 1935-ös dátuma, pedig a szerző előző cikkében a helyes, 1925-ös évszám szerepelt. Sajnálatos módon A XX. század külföldi írói című lexikonban már kimutatott hiányosságok és hibák ebben a lexikonban is megtalálhatók. A közeljövőben megjelenő Világirodalmi Lexikon Upton Sinclair szócikke lesz hivatva arra, hogy az író helyes értékelése mellett filológiai pontossággal közölje műveinek hazai é-s magyarországi adatait. E cikik javító szándéka mellett figyelmeztetés is szeretne lenni, mind a kiadók, mind a szerkesztők felé, nem utolsósorban a külföldi irodalmak hazai művelői és szervezői felé (az Upton Sinclair szócikk nem egyedi jelenség!), hogy az összehasonlító irodalomkutatásnak egyes nemzeti irodalmakban történelmileg már túlhaladott stádiumai nálunk még nagyon is időszerűek. Az alapkutatások elvégzése, a segédtudományok fejlesztése, a gazdag magyar folyóirat-, levéltári és könyvészeti anyag feldolgozása nélkül sem filológiailag hitelt érdemlő kézikönyvek, sem külső és belső kontaktusokat vizsgáló igényes, komplex komparatSsztika nem hozható létre. Vadon Lehel dúlt volna Bocsák spanyolföldön, ahol az egykori legendás hírű magyar labdarúgók befejezték pályafutásukat, Számomra tönkretett egy mítoszt, amellyel az aranycsapat két kulcsjátékosát körülvette az idő távolsága. Ma már kideríthetetlen, s íelentéktelen dolgok után kutat. Azt a kérdést feszegeti, hogy esetenként mennyi pénzt kapott Kocsis, Puskás, Czibor, Hidegkúti s a többiek. Ezekre a részletekre pontosan már maguk a főszereplők sem emlékeznek. Czibor vendégeként nem hiszem, hogy túlzottan kapkodnia kellett volna a szerzőnek az adatgyűjtések idején. Ügy tűnik, mintha nem eléggé gondolta volna át, hogy tulajdonképpen mit is akar. Ez azonban még bocsánatos bűn lehet. Ám az már kevésbé, hogy Budai II-nek, a népszerű Púposnak itthon, Magyarországon, saját hazájában úgy kellett meghalnia, hogy bárki is tudomást vett volna munkásságáról, életéről, emlékeiről, világbajnoki ezüstérméről. Csak Szentendrére kellett volna menni mindezekért, s nem Barcelonába ... Sok jót nem lehet elmondani a 83-as évi sport- könyvterméshez tartozó két szerzőpáros, Lakatos András—Láng Zsuzsa, valamint Bajnai Teréz és Kürti András műveiről sem. A Lakatos—Láng páros a totóbotrány felgöngyölítésére vállalkozott. Eme vállalkozásnak azonban csak a gyorsasága dicsérhető. Talán ez mehetett az olvasmányosság, az érdekesség rovására. Oldalakon át tartó periratok, napilapokból kimásolt újságcikkek, semmitmondó vélemények. Még „az utólag könnyű okosnak lenni” című bölcs igazsággal sem nagyon éltek. Magyarországon mindenki sportszakértő. Legalábbis annak tünteti fel magát. Magyarországon a sportról írnak talán a legtöbbet az újságok. Nincs belpolitikai, művészeti, külpolitikai napilap — ám létezik a Népsport, ami nap mint nap megjelenik. Sokszor már túrtárgyalunk egy-egy ügyet, mígnem rájövünk arra, hogy az közel sem ér annyit. Ilyen, kötetbe foglalva Bajnai Teréz, Kürti András: Nagy visszatérések című írása. Hogyan gondolta meg magát Nyilasi, Zsi- vótzki. miként sikerült súlyos sérülé után újra a világ élvonalába kerülnie sportágában Niki Laudá- nak. Magos Juditnak. Monspart Saroltának vagy éppen Palotai Károlynak? Mindahányan emlékezhetünk rá; a napilapok agyonírt témái. Elég, ha csak az egyik legnépszerűbb labdarúgónk, Nyilasi Tibor példáját említem. Többet írtak róla, amikor úgymond visszavo62
