Hevesi Szemle 12. (1984)

1984 / 1. szám - KÖNYVESPOLC

18. Végül az is kifogásolható, hogy a szerző Upton Sinclair írói pályájára, művészetére és az egyes művökre vonatkozó értékelést Országh László ame­rikai irodalomtörténetéből minden utalás nélkül vette át cikkében. A 140 soros szócikknek majd­nem csupán ez az átvett 69 sora tartalmaz helyt­álló megállapításokat és közöl filológiailag is pon­tos adatokat. 1976-ban Köpeczi Béla és Pók Lajos szerkesztésében jelent meg a Világirodalmi Kisenciklopédia, amely a világirodalom 3100 jelentős alakjának lexikális bemu­tatását tartalmazza ábécé-rendben. A szerkesztőség az Útmutatóban pontosan leírja a lexikon cikkeinek egységes felépítési elvét. Sajnos az Upton Sinclair cikk írója. D. Zs. nem követi ezt az elvet és átveszi A XX. század külföldi írói című lexikon sok hibát tar­talmazó cikkét. A cikik szövegét egy-két helyen pár szavas csonkítással rövidíti, amii azonban az elvi meg­állapításokon nem változtat. D Zs. az író műveinek felsorolásánál megemlíti az előző cikkből kimaradt Mammonart (1925) magyar fordítását az Upton Sinc­lair Irodalomtörténetének 1944-es második kiadását, kár, hogy az 1937-es első kiadás ebben a cikkben is feledésbe merül. Bár nem hagyományos irodalomtör­ténetről van szó, mégsem fogadhatjuk el műfaji meg­jelölésnek a regényt. Valószínű helyhiány miatt né­hány cím is kimaradt A XX. század külföldi írói cí­mű lexikon Upton Sinclair szócikkéből, kérdéses azon­ban a kihagyott címek helyes megválasztása, hiszen továbbra is olvashatók a cikkben nálunk alig ismert EZT OLVASHATTUK 1983-BAN Sportkönyvek — mérlegen A nyolcvanas évek kezdetéig szinte alig találkozhat­tunk a frissen megjelenő könyvek között olyan kiad­ványokkal, amelyek a sportról szóltak. Kis túlzással azt lehetne mondani, hogy a határainkon túl is is­mertté vált, nem kevés botrányt kavart Végh Antal: Miért beteg a magyar futball? című könyve és Zsolt Róbert néhány alkotása jelentette a könyv formában megjelenő sportirodalmat. Aztán egyszer csak egy kitűnő tollú újságíró, Hámori Tibor, elkezdte ontani ezeket, mintegy feismerve a hiányt. Alig három év alatt a boltba kerülhetett munkája során a Deckarm- story, a Riporterláz, Puskás, az Elrabolt gólkirály, valamint a Profivilág. Ez utóbbi kettő 1983-ban je­lent meg. Quini elrablásáról szóló történet olyan ri­portkönyv, amit nem hogy csak megszerettünk, de meg is szoktunk Hámoritól. A hitelesség igényével, érde­kesen, izgalmasan tárja elénk az FC Barcelona válo­gatott játékosának elmondása alapján, a huszonöt nap fogság történetét. A sportrajongók bizonyára él­vezettel olvasták. A Profivilág elolvasása után többször is megnéz­tem. bizonyos-e, hogy ez is Hámori munkája. Az az érzés alakulhat ki ezután a sportkönyveket kedve­lőkben, hogy Hámorinak túlzottan megjött az étvá­gya, s olyan vállalkozásba kezdett, ami szinte majd hogy nem megoldhatatlan feladat elé állította. Kis­regényt írt Muhammad Alival, a világhírű ökölvívó­val folytatott, Las Vegas-i beszélgetése alapján. Ez a találkozás és a híres város inspirálta egy olyan kis­regény megírására, melynek történetei még a gyer­mekeik meséskönyveiben is együgyűnek tűnnének. Az olvasóira bízza, hogy maga döntsön, melyek a valósá­gos elemek és mi az, ami a fantázia szüleménye. Ez így rossz húzásnak bizonyult. A történetek naivsága ugyanis olyan véleményt alakíthat ki, amire a való­ságos tényezők keresése közben még a leghiszéke­nyebbek is csak nemmel válaszolnak. Szintén 1983-ban került a könyvesboltokba Bocsák Miklós: Kocsis és Czibor című könyve. Az olvasó joggal élt a kínálkozó lehetőséggel: Puskás után; Ko­csis és Czibor. Ám ez, pontosan a Puskás-könyv után, nem kis csalódást jelent. Mintha csak egy jót kirán­Sinclair-művek, viszont ezúttal kimaradt az American Outpost, amely két magyar kiadást is megért, vagy a Little Steel, amely szintén megjelent magyarul, kevés­bé sajnáljuk a Springtime and Harvest kihagyását. Hibás Az ács fiának hívnak című regény magyar ki­adásának 1935-ös dátuma, pedig a szerző előző cikké­ben a helyes, 1925-ös évszám szerepelt. Sajnálatos mó­don A XX. század külföldi írói című lexikonban már kimutatott hiányosságok és hibák ebben a lexikonban is megtalálhatók. A közeljövőben megjelenő Világirodalmi Lexikon Upton Sinclair szócikke lesz hivatva arra, hogy az író helyes értékelése mellett filológiai pontossággal kö­zölje műveinek hazai é-s magyarországi adatait. E cikik javító szándéka mellett figyelmeztetés is szeretne lenni, mind a kiadók, mind a szerkesztők felé, nem utolsósorban a külföldi irodalmak hazai művelői és szervezői felé (az Upton Sinclair szócikk nem egyedi jelenség!), hogy az összehasonlító iroda­lomkutatásnak egyes nemzeti irodalmakban történel­mileg már túlhaladott stádiumai nálunk még nagyon is időszerűek. Az alapkutatások elvégzése, a segédtudományok fej­lesztése, a gazdag magyar folyóirat-, levéltári és köny­vészeti anyag feldolgozása nélkül sem filológiailag hi­telt érdemlő kézikönyvek, sem külső és belső kontak­tusokat vizsgáló igényes, komplex komparatSsztika nem hozható létre. Vadon Lehel dúlt volna Bocsák spanyolföldön, ahol az egykori le­gendás hírű magyar labdarúgók befejezték pályafu­tásukat, Számomra tönkretett egy mítoszt, amellyel az aranycsapat két kulcsjátékosát körülvette az idő tá­volsága. Ma már kideríthetetlen, s íelentéktelen dol­gok után kutat. Azt a kérdést feszegeti, hogy ese­tenként mennyi pénzt kapott Kocsis, Puskás, Czibor, Hidegkúti s a többiek. Ezekre a részletekre ponto­san már maguk a főszereplők sem emlékeznek. Czibor vendégeként nem hiszem, hogy túlzottan kapkodnia kellett volna a szerzőnek az adatgyűjtések idején. Ügy tűnik, mintha nem eléggé gondolta volna át, hogy tulajdonképpen mit is akar. Ez azonban még bo­csánatos bűn lehet. Ám az már kevésbé, hogy Budai II-nek, a népszerű Púposnak itthon, Magyarországon, saját hazájában úgy kellett meghalnia, hogy bárki is tudomást vett volna munkásságáról, életéről, em­lékeiről, világbajnoki ezüstérméről. Csak Szentendré­re kellett volna menni mindezekért, s nem Barcelo­nába ... Sok jót nem lehet elmondani a 83-as évi sport- könyvterméshez tartozó két szerzőpáros, Lakatos And­rás—Láng Zsuzsa, valamint Bajnai Teréz és Kürti András műveiről sem. A Lakatos—Láng páros a totó­botrány felgöngyölítésére vállalkozott. Eme vállalko­zásnak azonban csak a gyorsasága dicsérhető. Talán ez mehetett az olvasmányosság, az érdekesség rová­sára. Oldalakon át tartó periratok, napilapokból ki­másolt újságcikkek, semmitmondó vélemények. Még „az utólag könnyű okosnak lenni” című bölcs igaz­sággal sem nagyon éltek. Magyarországon mindenki sportszakértő. Legalábbis annak tünteti fel magát. Magyarországon a sportról írnak talán a legtöbbet az újságok. Nincs belpolitikai, művészeti, külpolitikai napilap — ám létezik a Nép­sport, ami nap mint nap megjelenik. Sokszor már túrtárgyalunk egy-egy ügyet, mígnem rájövünk arra, hogy az közel sem ér annyit. Ilyen, kötetbe foglal­va Bajnai Teréz, Kürti András: Nagy visszatérések című írása. Hogyan gondolta meg magát Nyilasi, Zsi- vótzki. miként sikerült súlyos sérülé után újra a világ élvonalába kerülnie sportágában Niki Laudá- nak. Magos Juditnak. Monspart Saroltának vagy ép­pen Palotai Károlynak? Mindahányan emlékezhetünk rá; a napilapok agyonírt témái. Elég, ha csak az egyik legnépszerűbb labdarúgónk, Nyilasi Tibor példáját em­lítem. Többet írtak róla, amikor úgymond visszavo­62

Next

/
Oldalképek
Tartalom