Hevesi Szemle 12. (1984)
1984 / 1. szám - KÖNYVESPOLC
teilet indulnak: „történeti mű csak olyan lehet, melynek írásánál lelki motívumok szerepelnek, mégpedig a munka megkezdésénél morális nyugtalanság és féltő gond, a végén pedig a lélek hajlamos lesz akcióra, a dolgok megváltoztatására”. Ez a világnézeti alapállás mindvégig jellemezte Szekfűt. Világnézeti kiindulást hangsúlyoztunk, s nem eszmei-ideológiai keretet, amelyben mindenkor beletartozott nála egy morális felelősségérzettel, s nemzeti népi hibáinkat kendőzetlen őszinteséggel ostorozó írói gondolkodói alkat. Műveiben oly gyakran a nemzeti önismeretet akarta tisz. tába tenni, s a nemzet sorsáért felelősséget érző köA XX. század külföldi írói és a világirodalmi kisenciklopédia A Gondolat Könyvkiadó jelentette meg a XX. század külföldi íróinak kislexikonát. A lexikon több mint 1400 író legfontosabb életrajzi és tevékenységbeli adatait közli jelzésszerű értékelésekkel. A magyarországi lexikonok történetében a legrészletesebb, kritikai megállapításaiban is helytálló Upton Sinclair értékelés található a lexikonban. A szócikk többsége rövid (10—15 soros) és közepes (20—25 soros) terjedelmű. Századunk legjelentősebb íróiról részletesebb, száz sort is meghaladó cikkek készültek. Sinclair 140 soros értékelést kapott és fényképét is közölték. A szerző a szócikk első részében felsorolta az író pályáját meghatározó, legfontosabb életrajzi adatokat, majd meghatározta Sinclair helyét az amerikai irodalomban. Az író pályájának vázlatát jelentősebb műveinek tömör értékelésével kísérte végig a cikkíró. A szócikk végén a még nem említett művek felsorolása következik. A magyarra még le nem fordított művek eredeti címét és megjelenési idejét zárójelben mindig követi a lehetőleges pontos magyar címfordítás, ha a mű megjelent magyarul, akkor annak címe és a könyv kiadásának vagy kiadásainak évszáma is megtalálható. A helyes megállapításokat tartalmazó cikk értékét nagymértékben rontja adatainak pontatlansága. A cikk írója kritika nélkül átveszi az Upton Sinclaiirre vonatkozó magyar katalógusok és bibliográfiák adatait, így aztán cikke hemzseg a hibáktól. 1. A The Moneychangers című regény címéből hiányzik a „The” névelő, a cikk szerzője Pénzváltóknak fordítja le a regény címét, mivel nem tud a könyv magyar kiadásáról, pedig Halasi Andor fordításában két kiadást is megért, 1918-ban Parázna pénz, 1948-ban A mindenható pénz címmel adták ki. 2. A The Wet Parade című műve címéből ismét hiányzik. a névelő: Alkohol címen, első kiadásban nem 1935-ben, hanem 1933-ban jelent meg. 3. A Tragacskirályt nem 1949-ben, hanem 1944-ben adták ki. 4. Bár magyar könyvekben és cikkekben gyakran előfordul a Jimmiy Higgins változat Jimmie Higgins helyett, ezt a változtatást indokolatlannak tartjuk, mivel Upton Sinclair és az amerikai irodalomtörténet, következetesen Jimmie-nek nevezi a regényhőst. 5. A Mammonart című művének magyar fordításáról nem tud a cikk írója, pedig két kiadásban is megjelent Benamy Sándor fordításában Upton Sinclair Irodalomtörténete (1937. 1944) címmel. 6. A The Millennium című regény rossz helyesírással található több magyar nyelvű forrásban, a lexikon is átveszi ezt: The Millerjeum. A regény 1907-es amerikai (USA) kiadása is téves. Upton Sinclair * * A kiegészítések és korrekciók a cikk írójának kutatásai alapján forrásértékű adatokkal bizonyíthatók. Lásd: Vadon Lehel: Upton Sinclair fogadtatása Magyarországon. Bölcsészdoktori értekezés. Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen, 1978. zéposztályi-értelmiségi rétegek társadalmi feladatvállalásainak programjait kívánta körvonalazni. De nem kevésbé izgatták azok a kérdések sem, amelyek a politika felelősségét firtatják. S lehet-é nagyobb tanulsága és feladata egy történeti munkának, amely még tévedéseivel is vállalja annak felelősségét, hogy helyzetelemzéseivel, s történeti látásmódjával, kritikát gyakorló, de önkritikát is elviselő társadalmi köz- gondolkodást és politikai morált egyképpen formáljon. (Gondolat, 83.) Szőke Domonkos 1907-ben hasonló cím alatt drámát írt, röviddel megírása után a dráma szövege elveszett, anélkül, hogy nyomtatásban megjelenít volna. A dráma alapján írta meg The Millennium című regényét, amelyet 1924-ben adtak ki az USA-ban. A drámaváltozat teljesen ismeretlen volt Magyarországon, Braun Soma a regényt fordította magyarra Az özönvíz után címmel. A regény magyarországi kiadásának évszáma is téves, nem 1928-ban, hanem 1927- ben adták ki. 7. A Love’s Pilgrimage című regénynek három magyar nyelvű fordítása és kiadása van. A lexikon csak kettőt említ, a cikk szerzője nem ismeri az első kiadást: A szerelem zarándokútja, ford.: Fried Jenő, Kassa 1924. Munkás Könyvkereskedés. 8. A 100% című regényt nem 1919-ben, hanem 1920- ban adták ki az USA-ban. Magyarországon először 1927-ben adták ki. nem pedig 1928-ban. 9. Az Acél című regényt Magyarországon nem 1938- ban, hanem 1944-ben adták ki. Az 1938-as év az USA-ban való megjelenésének időpontja. 10. Az A Giant’s Strength című regénye Giante Strength címmel szerepel a lexikonban, kiadásának éve is pontatlan, nem 1947-ben adták ki az USA- ban, hanem 1948-ban. 11. Az Arat a sárkány című Sinclair regény magyarul nem 1945-ben, hanem 1948-ban jelent meg. Az 1945- ös év a regény megírásának időpontja. 12. A The Brass Check című könyvet az USA-ban nem 1919-ben adták ki, hanem 1920-ban, az 1919-es évszám a könyv megírásának időpontja. 13. A Letűnt világ angol címében helyesírási hiba található: Word’ End helyett a World’s End a regény pontos címe. 14. Az elnök ügynöke című regény angol címében nem szerepel a „The” határozott névelő. 15. A cikkíró hibájaként róható fel Upton Sinclair műveinek felsorolásánál az a következetlenség, hogy sok, Magyarországon kevésbé isméid művét megemlíti, de nem kap helyet a felsorolásban a Samuel the Seeker (1910), egyik legismertebb regénye, amelynek nálunk is nagy sikere volt és Schöner Dezső fordításában, Kutató Sámuel címmel négy kiadásban is megjelent a könyvpiacon 1913-ban, 1919- ben, 1919—1924 között és 1944-ben. A regény Bihari Klára által dramatizált változata 1948-ban jelent meg. (Upton Sinclair: Kutató Sámuel. Szinmű 3 felvonásban. Sinclair regénye nyomán írta Bihari Klára. Budapesti Kultúra (1948), 113 oldal. Budapesti Színházak Műsora, 2.) Nem említi a cikk sem Az elítélt című művét, amelyet kétszer adtak ki Magyarországon 1913-ban és 1919-ben, sem a Sylvia (1913) című regényét, amely 1949-ben Amerikai házasság címmel Kilényi Mária fordításában jelent meg. 17. A szócikk elején időrendi kavarodás is található. Sinclair már 1904-ben elment Chicagóba, hogy anyagot gyűjtsön A mocsár megírásához. A regényt 1905-ben írta és 1906-ban adták ki. A könyv tiszteletdíjából létesítette a Helicon Home Colony-t 1906-ban. Az a megállapítás sem helytálló, hogy A mocsár az író első könyve. A regény Sinclair ötödik önálló kötetben megjelent műve. 61
