Hevesi Szemle 12. (1984)
1984 / 2. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Szecskó Károly: A mezőgazdaság és a falu Heves megyében
TUDOMÁNYOS MŰHELY A mezőgazdaság és a falu Heves megyében Heves megye az ország kis megyéi közé tartozik, területe hazánknak 3,3%-a. A megyében négy város és 114 falu van. A talaj, a felszíni adottságok nem minden tájegységben egyformán kedvezőek a mezőgazdasági művelés számára. A foglalkoztatási szerkezet alapján ma már ipari jellegű megye, de az ország mezőgazdasági termelésében, illetve mezőgazdasági termékekkel való ellátásában is jelentős szerepe van. A megye gazdasági fejlettsége, településhálózatának szerkezete és színvonala kicsiben tükrözi az országos jellegzetességeket, de természetesen vannak sajátosságai is. A megyében eltérő fejlettségű területek találhatók. A megye középső sávja része az ország úgynevezett ipari-energiai tengelyének, s itt dél— nyugat, észak—kelet irányban, mintegy húsz km sáviban felkszik a három város és a legtöbb jó el- látottságú község. A megye északi részén zömében aprófalvas települések találhatók, délen pedig az Alföldre jellemző népesebb községek mellett még a tanyarendszer nyomai is megvannak. A felszabadulás előtt Heves megye még az agráripari fejlettségű Magyarországon is csaknem kizárólag az agrár jellegű megyék közé tartozott. Mindössze néhány jelentősebb ipari üzeme volt (a hatvani cukorgyár, a konzervgyár, az egri dohánygyár, a bélapátfalvi és a selypi cementgyár, az. egeresein és recski bányaüzem, valamint még néhány feltárás állapotában levő bánya). A megye mezőgazdaságára a nagybirtok uralma volt a jellemző. A földterület 27,4ft/o-a az 1000 holdon felüli birtokosok kezén volt. Ezek jelentős része az egri érsekség- és a főkáptalan tulajdonában volt. A felszabadulás előtt Heves megye azon néhány megye közé tartozott, ahol a földbirtokok közötti aránytalanság igen nagy volt. Az 1935-öis birtok- statdsztika szerint a megye mezőgazdasági lakosságát alkotó 89,5%-nyi földmunkásság, szegény- és kisparasztiság (0—10 holdig) a megye mezőgazda- sági területének mindössze 22,6%-át mondhatta magáénak. Ugyanakkor L33 ötszáz holdon felüli birtokos, a mezőgazdasági lakosság 0,1%-a a megye földterületének 36,5'%^át birtokolta. (Ez az aránytalanság még tovább nő, ha a 100 holdon felüli birtokosok kategóriáját összevetjük a 0—10 holdig terjedő földtulajdonosok arányával. Ekkor kitűnik, hogy a mezőgazdasági lakosság 0,7%-a a földterület 52%-át tartotta kezében A földbirtokok megoszlásának ilyen mértékű aránytalansága csak Pest és Fejér megyében volt magasabb. 1935-ben a .megye mezőgazdasági lakosságának 49%-a már agrár és félproletár volt. A szegényp’arasztság helyzetét súlyosbította a viszonylagosan nagy népsűrűség is. íMegyénkben az egy négyzetkilométerre eső mezőgazdasági .népsűrűség 72,8 vol, amely hozzájárult a birtokok elaprózódásához, a mezőgazdasági munkabérek lenyomásához. Az agrárproletárok, a szegényparasztság helyzetét nehezítette az is, hogy a megye földterü^ leiének majdnem 27%-á't' már 1945 előtt is erdő borította, amely kevesebb munkáskezet igényelt. A földbirtokok aránytalan megoszlása, a parasztság nehéz helyzete égetően szükségessé tette a földreformot megyénkben is, amely 1945 tavaszán széttörte a korábbi egészségtelen birtokviszonyokat. A kisajátított 160 500 hold földből 72 414 holdat osztottak ki 24 491 igényjogosult között. Az igénylők 31,6%-a jutott földhöz. Az adatokból kitűnik, nogy 12 000 törpe- és kisbirtokos is juttatásban részesült. Ezeknél a meglevő földterület kiegészítése azt jelentette, hogy főleg az 5 holdnál nagyobb területet kapott parasztok esetében jelentős közép_ parasztosodási folyamat indult meg. A földosztással jelentősen megváltozott a falu képe, a földibirtokos réteg eltűnt, s helyét a megye északi falvaiban a gazdag parasztság foglalta el. A megye déli részein, ahol a földosztás sokkal nagyobb mérvű volt, a földosztással a gazdag parasztság elvesztette az addigi olcsó munkaerő jelentős részéit. Itt a kollektivizálásig az igaerővel és gazdasági felszereléssel rendelkező középpa- .rasztság lett a falu vezetője. Sajátos jelenség volt, hogy a földhöz juttatott parasztok egy része már a. földosztás időszakában megvalósította a szövetkezés valamilyen formáját. Már 1945-ben több falusi szövetkezet jött létre. Ezek száma 1946 márciusáig már 49 körüli volt. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom nagyobb arányú fejlődése 1949 után következett be. 195,2 decemberére már 194 ,termelőszövetkezeti csoport, és termelőszövetkezét volt a megyében, 30
