Hevesi Szemle 12. (1984)
1984 / 1. szám - MÚLTUNK JELENE - Sereg József: A 650 éves város
t alapszervezetekben. Az 1959 októberi pártértekezlet időszakában a városban már 37 alapszervezetben 1346 fő tagot, illetve tagjelöltet tartottak nyilván. Az 1962. július 1-i állapotoknak megfelelően 41 alapszervezetben 1498 fő tag, illetve tagjelölt dolgozott. A párt helyi vezetése a tagság ideológiai és politikai képzésének érdekében megszervezte a pártoktatást. Az 1959—60-as oktatási évben a tagság mintegy 70%-a vett részt az oktatásban. Az 1956. utáni első hónapokban a párt újjászervezését, a tömegkapcsolatok erősítését átmenetileg fékezte a párton belül jelentkező rágalom és intrika hadjárat. Ezt szerencsére 1959. őszére sikerült visszaszorítani, s különféle ügyeket lezárni. A párt újjászervezésével párhuzamosan szervezték meg a legbátrabb forradalmárokból a karhatalmat, amely biztosította a rend megteremtését és fenntartását. Ez által elősegítette a termelőimunka beindítását. 1957 tavaszán a párt kezdeményezésére létrehozták a munkásőrséget. Még 1956. november 12-én feloszlatták az ellenforradalom időszakában lérehozott Nemzetőrséget, hozzáfogtak a rendőrség újjászervezéséhez. A 650 éves város Gyöngyös, a köréje települt falvakkal és a mögötte magasodó Mátra hegyvonulatával, szemet- szívet gyönyörködtető szép vidék, szülőföld, a ki- Isdbb haza, a tájat és a történelmet formáló nép munkájának sok százados tanúságtevőivel ékes föld; Ezredes távolban gyökerező helységnevek, hegy-, patak- és határelnevezések elénk hozzák naponként elődeink emlékét, táj-, természet- és emfoer- szeretetét, e nevekkel élnek a tájban, mert velük itthagyták történelmüket, gondolkodásukat. A XX. század utolsó negyedében élő nemzedék rácsodálkozik a múltból ittmaradt búvó örökségre. Járjuk hát körbe a Mátravidék falvait, a gyöngyösi tájat, mielőtt a városiba térnénk és néhány mondattal kapcsoljuk egybe és szélesítsük ki a j történelmi horizontot. Anonymus, III. Béla királyunk névtelen jegyzője, a Gesta Hungarorumíban így ír: „...Árpád vezér a Mátra erdejében nagy földet adott Eönek és Edömérnek, ahol később unokájuk. Pota (Pata) várát építette. Az ide települt honfoglaló kabar nemzetség a Mátra hegyei közt talán éppen a Mát- rabércen rakta meg első erődített szálláshelyét, a Pogányvárat, mert kiváló kilátás nyílott innen a Bene laposán át a hegyekig felnyúló nagy pusztára, az Alföldre. E helytől nyugatra Pata vára, kissé távolabb Ágasvár, keletre pedig a Sárhegy keleti oldalában Sár-monostor, kissé távolabb Oroszlánvár Márkáz fölött és még távolabb. Nána vára emelkedik. Válóban fejedelmi rangú vezéri szálAz ellenforradalom fegyveres leverését követően fontos feladat volt a helyi államhatalmi szerv, a tanács újjászervezése is. A városi tanács végrehajtó bizottsága 1956. december 16-án kezdte meg munkáját. A párt újjászervezése a karhatalom, majd a rendőrség, a munkásőrség megszervezése, a tanács helyreállítása lehetővé tette, hogy az ellen- forradalom számos következményét felszámolják, így került sor az ellenforradalom időszakában a munkástanácsok által leváltott igazgatók és különféle vezetők visszahelyezésére, az ellenforradalmárok felelősségre vonására. A munkáshatalom, a proletárdiktatúra helyi erőinek nagy erőpróbája volt, 1957-ben április 4. megünneplése, amely a várakozáson felül sikerült. A párt befolyásának növekedése, a tömegkapcsolatok erősítése szempontjából nagyon nagy jelentősége volt az ifjúság megnyerésének. Az ellenforradalom napjaiban a DISZ szervei és szervezetei a városban is felbomlottak. Az ifjúság legjobbjai azonban még a KISZ zászlóbontása előtt szervezkedtek, és néhány üzemben kommunista ifjúsági csoportot hoztak létre. Szecskó Károly láshely a középső Mátra vidéke, ahol a honfoglaló vezérektől származó Abák, Aba Sámuel királyunk nemzetsége volt az úr a X—XIV. századok közötti időkben. Pata királyi vára továbbszállt az Aba nemzetségben, hiszen 1234-ben, II. András királyunk az Aba nemzetséghez tartozó Demeter mesternek adományozta Pata és Pély helységeket. 1403-ig birtokolták Demeter utódai a két birtokot, mikor is Zsigmond királyunk a nánai Kompoiti Istvánnak adományozta azt. Pata mezővárosi (appidum) kiváltságokkal jelentős hely volt. Időköziben a Csehországban vereséget szenvedett huszita katonák húzódták meg az itt épített favárukban és 1460- ban Mátyás király Rozsgonyi Sebestyént küldte kifüstölésükre, majd maga is csatlakozott a sereghez). Itt aratta első győzelmét és szétrontani parancsolta az erősségeket. Ékes szép alkotás a patai templom, amely megújítván, a Mátravidék egyik legszebb ékessége. A helyén álló korábbi román templom elemeit is felhasználva épült a XV. század folyamán, mint a főesperesi székhely egyháza, későgótikus stílusban. A templom különös nevezetessége nemes mívű kelyhein és úrmutatóján túl a Jessze-oltár. A templom körül alapjaiban még láthatók a védfalak, bizonyítván, hogy a pataiak olykor templomukat erődként használták, ha ellenség szorongatta a települést. Napjainkban indult Benevár feltárása a Mátra- füred fölötti Benevárbércen. A feltárás, reméljük, majd választ ad sok feltételezésünkre, hiszen ez 33
