Hevesi Szemle 12. (1984)

1984 / 4. szám - TÁJOLÓ

tűnő, de annál alaposabb rajzi hálózatban. A parnassziszta líra erőteljes tárgyisága folytatódik festészetében a görög életeszmények újraköltésével, annak igazolásául, hogy az antikvitás gondolatai, mitológiája ma is időszerű, hiszen ika- ruszi bukások figyelhetők meg személyes sorsokban és a nagyvilágban. Xante Gyula azonban az ikaruszi szakadék daidaloszi ellenpontját idézi megoldásként. Festői eszközökkel hirdeti, hogy az értelem diadalmaskodik minden árny felett. Nemcsak a múltban, hanem a jövőben is.

★

Kapicz Margit — Berény Róbert felfedezettje — Szob környékének, a Börzsönynek hű festője, aki egészen éteri légiességgel örökíti meg az Ipoly füzeseit, a hegyek, dombok közé bújó falvakat. Opálos ezüstárnyalatok idézik az őszi csöndet, a táj kertmeghittségű növényi pompáját, amely művészetének főszereplője. Mégis, e látszólagos szín- harmóniában dráma feszül. Növények, fák küzdenek létükért a viharban, s állják a vártát hangtalan, színbe öltöző heroizmusukkal, mely így válik emberi tartalommá az azonosulás és a példa erejével. Kiállítása a szobi Börzsöny Múzeumban látható december közepétől.

k

Gy. Vad Erzsébet termékeny alkotó, alig győzi motívumainak felhasználását, mely a Nagykunság gémeskútjait, szekeres udvarait, óljait, ködmöneit idézi és a Mátrát, Budaörsöt, a Dunakanyart évszakok köntösében. Egyszerre két tárlata nyílik ezen a télen. A Ferencvárosi Pincetárlaton és a Pest megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál állít ki. Külön sorozatot festett a kenyérről, melynek egyik indító képe a Turistvándi malom erőteljes idézete. Megindította Ady világa is. Élénk színű virágok és búcsúzó napkorong tüzes fényeivel párnázza a halhatatlan költő „fekete rózsá”-ját, amely lírájának egyik pólusa.

Haraszti László k

Tárlatok — megyénkben

Lassan-lassan már rangot jelent a Hatvani Galériában szerepelni. Számtalan művésznek adott már lehetőséget a

kis intézmény, hogy tehetségét bebizonyíthassa, vagy újra bizonyíthassa. Januárban újabb neves alkotó, a Munkácsy- díjjal kitüntetett Csavlek András mutatkozik be. Februárban ugyanitt tekinthetik meg Fazekas Magdolna festményeit. Ebben a hónapban láthatják Szabó László szobrászművész tárlatát.

A gyöngyösiek sem szűkölködhetnek majd a képzőművészeti eseményekben. Az év első hónapjában á Mátra Művelődési Központban amatőr művészek munkáiból rendeznek tárlatot. Ez egyúttal alkalmat ad arra is, hogy felmérjük: hogyan is áll jelenleg amatőr képzőművészeti mozgalmunk. Februárban a gyöngyösi galériában nyitják meg Szanthoffer Imre festőművész kiállítását.

Februárban a megyeszékhely lakói az „újjávarázsolt” egri Gárdonyi Géza Színházban ismerkedhetnek meg Szlá- vik András festményeivel. Reméljük nemi egyszeri alkalomról van szó, hanem arról a tudatos törekvésről, hogy a színház rendszeresen adjon otthont a különféle tárlatoknak. Az Ifjúsági Házban február folyamán két művész is bemutatkozik. Hojfman Henriett festményeivel lép a közönség elé, míg Kutas László szobrait hozza el nekünk.

★

Vetélkedő — munkásoknak

Immár hagyományosnak mondható — hiszen januárban harmadik alkalommal rendezik meg — a „Világkép” elnevezésű szocialista brigádok számára kiírt felszabadulási vetélkedőt. Az ötlet a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa és a Megyei Művelődési Központ nevéhez fűződik. A szándék egyértelmű: egy az eddiginél tartalmasabb, igényesebb munkásművelődés létrehozása, elősegítése. Az üzemek és termelőszövetkezetek kollektívái számára olyan kultúráik anyagot válogatnak ki a szervezők, amelyek a későbbiek során bizonyos támpontokat adnak, azaz ráirányítják a figyelmet az igazi értékekre. Ezzel egyúttal megteremtik a majdani önművelés helyes alapjait. A csoportok az elődöntőn adnak számot ismereteikről. Versenyről lévén szó, nyilvánvalóan lesznek, akik jobban vagy rosszabbul szerepelnek. De bármi legyen is az eredmény — egy biztos. Mindnyájan nyertesként térhetnek haza.

95