Hevesi Szemle 12. (1984)
1984 / 3. szám - MÚLTUNK JELENE - Sereg József: A 650 éves város III.
leltetni, ezért szükséges volt a birtoklevelek és telekkönyvi végzések mielőbbi kiadása ahhoz, hogy a földhöz juttatottak megműveljék a kapott területet. A földosztás és 1945 tavaszán a földek, szőlők megművelése létfontosságú volt, sokszor kívánt emberfeletti erőt, különös megoldásokat. Kevés volt az igaerő, alig volt növényvédő szer, raffia, kötöző anyag. Az 1945 nyári terméstől a felszabadulás utáni első év tömegpolitikai hangulata, az 1945 őszi munkálatoktól a politikai viszonyok normalizálása, a demokratikus folyamat stabilizálása függött. A kommunista párt sajtójában tömegdemonstrációiban és más agitációs tevékenységében ezt az alapvető feladatot mindig központba állította, éberen őrködött a folyamat folytonosságának biztosításán, a szegényparasztság legfőbb támaszaként segített szervezni a termeléshez szükséges anyagok előteremtését, védte az új földhöz jutottak érdekeit pártközi fórumokon, a Nemzeti Bizottságban és másutt. A kevés osztható föld ténye máról holnapra még alapvetően nem tudta megváltoztatni a gyöngyösi szegényparasztság életmódját, életvitelét. Sajnos még sokáig fennmaradt az emberpiac, a „köpködő” ahol a kevés földű, vagy nincstelen zsellérek naponként adták el még munkaerejüket a „jó gazdáknak”. 1945—46 telén és tavaszán soha nem látott mértékű infláció tombolt szerte az országban és a gyöngyösi piacon is. Ez nagyban kedvezett a spekuláns elemeknek, csillagászati árak képződtek, a bérből és fizetésből élők nagyon bizonytalan körülmények közé kerültek. 1946. augusztus 1-én megjött a jó Forint. A munkabérben kapott pénznek újra értéke lett, a milliárd adópengők helyett a piacon újra fillérek, forintok kerültek árcédulára. Ez már győzelem volt, de eddig még nagyon hosszú út vezetett. A Független Kisgazda párt volt székhaza 1945. májusában jöttek meg Auschwitzből a deportáltak. A közelmúlt fasiszta fajüldöző politikájának szomorú tényei érzékelhető közelségbe kerültek a meghurcoltak közvetlen beszámolóiból. A kommunista párt kezdeményezte a Nemzeti Bizottságban a megsegítésük akcióit. Különösen sokat tett a deportáltak széthurcolt javainak lehetséges összegyűjtéséért és az illetékesekhez való visszajuttatásáért. A gyöngyöspatai út mellett a temetőben megépült a mártír gyöngyösi zsidók emlékműve. A szörnyű kor mindig figyelmeztető emléke maradt a város lakossága számára. Ebben az időben került az újonnan szervezett Népbíróság elé a hírhedt gyöngyösi nyilasvezér Hicsak Kiss Ferenc, aki ténylegesen és valóságosan is nagyon sokat tett Gyöngyösön és környékén a nyilas párt megerősítéséért, a fajüldöző rendeletek maradéktalan végrehajtásáért, zaklatta, megfélemlítette a lakosságot. Az ítélet 10 év kényszermunka, és 10 évre a politikai jogoktól való eltiltás lett. Az 1945-ös választási küzdelmek Gyöngyösön kiélezett formában zajlottak. A kisgazdapárti jobboldal minden tőle telhetőt megtett, országos vezetőket is igénybe vett, nagygyűléseket szervezett, maga Nagy Ferenc fejtette ki a választók előtt, tekintélyes országos vezetők jelenlétében a párt jobboldalának elképzeléseit a demokrácia polgári formájáról. Közvetlenül a választások előtt Kovács Béla belügyi államtitkár beszélt Gyöngyösön a magyar demokráciáról. Kérte a nagyhatalmakat a nagygyűlési szónoklatában, hogy tegyék lehetővé a „szabad magyar demokrácia kifejlődésének lehetőségét”. Az országgyűlési választások november 4-én zajlottak le. 1919 óta ez volt az első széles körű, demökratikus választás a városban. Ezt a tényszerű szám is igazolja; 10 391 szavazatot adtak le Gyöngyösön. (A teljes lakosság kb. 60%-a). A szavazatok 36,5%-át kapta a három baloldali párt, ezen belül a kommunista párt 19,8%-kal részesült. A Kisgazda Párt és Polgári Demokratikus Párt együtt 63,5%-ot mondhatott magáénak. Az arányok megoszlása tanulságos is és a helyzetre rámutató volt egyszerre. Tanulságos volt azért, mert jelezte, hogy a következetesen baloldali erők már nagyon jelentős politikai tényezők, de még korántsem nyerték meg a többséget a politikai harcban, bázisuk a szegény-zsellér és kispa- rasztságban, a városi napszámosakban és ipari munkásokban, kereskedelmi alkalmazottakban volt. A jobboldal erői nagyon jelentősek voltak, a gazdagabb társadalmi rétegek mind a hátuk mögött álltak, nemkülönben nagy hasznukra volt a helybeliek vallásos meggyőződése, a katolikus város nagy hagyományokkal rendelkező hitéleti tevékenysége és a ferences rendház jelenléte és agitatív tevékenysége. A kisgazdapárt hangja megbátorodott a győzelem mámorában színt vallott, ezt olvashattuk helyi újságjában”. . . . Amerika előtt a választás biztató példa..és megnyugtatta a lakosokat, az angol kormány úgy nyilatkozott, hogy felveszi a diplomáciai kapcsolatot Magyarországgal. Az 1945-ös választások utáni időszakban a kom27
