Hevesi Szemle 12. (1984)

1984 / 2. szám - MÚLTUNK JELENE - Pálos Lászlóné: Vadászattörténeti osztály a Mátra Múzeumban

Vadászattörténeti osztály a Mátra Múzeumban A Magyar Vadászok Országos Szövetsége 1981- ben ünnepelte 100 éves fennállását. A szervezett magyar Vadászat Heves megyéből, Hatvanból in­dult ki, itt tartotta a Sport-Egyesület II. közgyű­lését 1881. március 20-án, ahol határozatot hozott az országos védegylet megalakulásáról. Talán ez adta az ötletet ahhoz hogy — mivel a magyar vadászatnak nincs önálló múzeuma —, létre kellene hozni, egyet megmentvén a leg­ősibb „mesterség”, a minden rendű és rangú em­lékét, tárgyi és szellemi értékét. Ennek a gondo­latnak a megfogalmazója, mozgatója és elindítója volt dr. Nagy Gyula, a Mátra Múzeum igazgatója, aki maga is lelkes természetbarát volt. Nagy visszhangra talált e múzeum megalakításá. nak gondolaté. A Mezőgazdasági Múzeum vadá­szati osztálya lényegében őrzi azokat az emléke­ket, amelyek a vaddal kapcsolatosak, a Történeti Múzeum a vadászfegyvereket, a történeti emlékek egy részét, a Néprajzi Múzeum az eszközök sok­rétű darabjait gyűjti. Láthatjuk, egységes vadá­szati múzeumunk nincs. Mivel a Mátra Múzeum természettudományos emlékeket gyűjt, mód és lehetőség nyílt arra, hogy Gyöngyösön valósuljon meg a Vadászok álma. Megmozdultak a szakemberek, megindították „A mindenki egy tárgyat a múzeumnak” mozgalmat. il974Hben értesítette a MAVOSZ Heves megyei Intéző Bizottsága az intézményt, hogy addig, míg a költségvetésben külön e célra önálló pénzügyi fedezetet biztosítani nem tudnak, időszakos jelleg­gel, vásárlásra anyagi támogatást biztosítanak. Közben gyarapodott az anyag. Egyre-másra je­lentkeztek olyan társaságok, melyek nagyban se­gítették a munkát részben tájékoztatással, részben ajándékaikkal, vagy felajánlásaikkal. 1974-ben dr. Varga (de Vargas) Ervin nyugal­mazott debreceni ügyvéd berendezett vadászszobá­ját ajándékozta a Mátra Múzeumnak, mely körül­belül 500 kötet külföldi és magyar szakirodalmat, képzőművészeti alkotásokat — festményeket, szob­rokat, metszeteket —, trófeákat, fegyvereket tar­talmaz, mely a létesítmény legrangosabb gyűjte­ménye. Meg kell említeni itt Széchenyi Zsigmond- né, Schell Józsefné hozzájárulását, akik nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a gyűjtemény nagy ütemben gyarapodott. A magánosok mellett a vadásztársaságok sem maradtak le. Említésre méltóak a hatvaniak, a vámosgyörkiek, de sorolhatnám a többieket is. Fölhívások, nyilatkozatok jelentek meg az ügy érdekében országos lapokban. Voltak, akik a Nim­ródban országos felhívást hirdettek. Hisz Gyöngyös nemcsak az Északi-JKöZéphegység gazdag emlékeit kívánja megmenteni, hanem összegyűjti a kallódó hagyományokat, a tárgyi emlékeket, s nem hagyja azokat veszendőbe menni. 1978-ban új épülettel gazdagodott a múzeum. A Haller—Berényi-féle műemlék kastély, melynek a fele Gyöngyös város tulajdona volt, a másik részét a Wiltner-örökösök által lakott rész — melyet az elhunyt tulajdonos végrendeletileg a magyar ál­lamra hagyományozott. A megye az örökösök ré­szét megvásárolta, a városi tanács pedig kötelezte magát arra, hogy az itt lakókat folyamatosan el­költözteti és a kiürült lakásokat múzeumi célokra adja át. Ez ebben az évben befejeződik. Ügy látszott, a feltételek megvannak tehát — szép anyag gyűlt össze, és nem is akármilyen. Az elhelyezés problémája is megoldódott, de még mindig várni kellett. A lakások folyamatos kiürítése után megkezdő­dött a birtokbavétel. Először a természettudomá­nyi csoport kapott helyet és költözött át a köz­ponti épületből, mellyel csökkentek raktározási gondjaik, majd a következő lépésként a vadászati részleg rendezkedett be. Az anyaggyűjtésben részt vevők száma tovább nőtt. Bekapcsolódtak a Heves megyei MAVOSZ alapfokú vadgazdálkodási tanfolyamának hallgatói is. Sok értékes és igen szép anyaggal gyarapod­tunk. Országos szervek is támogatták az ügyet, a MA­VOSZ országos központ is beállt mecénások sorá­ba, Vadászati jellegű tárgyak vásárlására 500 ezer forintot ajánlott fel, melynek felhasználása folya­matban van. 1983. január 1-ével a vágyak — ha nem is tel­jesen, de valóra váltak. A sok munka, erőfeszítés nem volt hiábavaló, megalakult hivatalosan is a Mátra Múzeum Vadászattörténeti osztálya! A gyűjtések következtében a tárgyi és doku­mentumanyagok száma megsokszorozódott, ezért az újabb lakások felszabadulásával bővíteni kellett az igénybe vett helyiségek számát. Ehhez megint csak a vadászok összefogása kellett, akik társa­dalmi munkában végezték az átalakítási munkála­tokat. Ennek eredményeként a múlt év Végén a vadászattörténeti osztály elfoglalhatta új, tágasabb, és most már végleges helyét. Itt kapott helyet dr. Varga (de Vargas) Ervin emlékszobája, a Schell- emlókanyag is itt kerül elhelyezésre, az eddig és ezután összegyűjtött tárgyi és dokumentumanyag, valamint a szép számú szakirodalom is. Gyöngyös város 650 évfordulója tiszteletére ki­állítást rendezünk a központi épület emeleti ré­szén. Bízunk abban, hogy a vadászattörténeti osztály megalakulásával nem zárült le egy fejezet — s ha már nincs is köztünk dr. Nagy Gyula, aki moz­gató rugója, élharcosa volt a múzeum eszméjének, lesznek további harcosok, akik a megkezdett ügyet magukénak vallják és töretlen erővel, hittel viszik azt tovább. Pálos Lászlóné 54

Next

/
Oldalképek
Tartalom