Hevesi Szemle 12. (1984)
1984 / 2. szám - MÚLTUNK JELENE - Havas-Horváth István - Ősz Gusztáv: Egri árvízjelző táblákról
torlódott víz ezen át is folyni kezdett a városiba (4,5 m széles, 5 m magas volt a gátfaliban, ill. városfalban kiképzett kapu). A város területén a patakmeder szabályozatlan volt, a hidak kis nyílásúnk, a meder eliszapoló- dott. Nem volt elég mély és erős a gát alapozása. Állt még az érseki kert D-i részén a városfal, mely megakadályozta a vízár gyorsabb levonulását. A szükséges védelmi tennivalókról sok vita folyt, eléggé későn álltak össze tervezetté az elképzelések. Jellemző, hogy szeptember 27-én egy újabb áradás teljesen védtelenül és felkészületlenül érte a várost. A belváros mélyebben fekvő részeit ismét víz borította; az alig hogy rendbe hozott üzletek újból tönkrementek. Délután 4-től este 8 óráig voltak víz alatt az utcák. Elvetették a gát újjáépítésének gondolatát és a régóta esedékes patakszabályozást, mederkotrást, hídátépítést valósították meg a következő években — meglehetősen vontatottan. A munkák kivitelezését anyagi okok is késleltették; még sorsjegy kibocsátásával is próbálkozott a város, hogy annak bevételéből pénzre tegyen szert). A közmunka- és közlekedési miniszter leirata csak 1880. IX. 30-i keltezéssel jelent meg, melyben intézkedett az Eger-patak szabályozásával kapcsolatban. A munkálatok azonnali megkezdésére szólította föl a várost. A gátra vonatkozó tennivalókat a további vizsgálattól tette függővé. 1881. II. 2-án úgy határozott a városi képviselőtestület, hogy a patakszabályozási munkákat megindíttatja. Sajnos, lassan haladtak a feladatok elvégzésével; jellemző, hogy az évben nem tudták befejezni a munkát. Több helyen rosszul vitelez- ték ki a partfalépítést, így bontani, majd újrafalazni kellett, A Minoriták hídját 1881 június—júliusában bontották le. Az új híd is sok kritikát kapott, főleg a lassú építés miatt. Elvégeztük az általunk leltárba vett árvízjelző táblák regisztrálását, szintezését. Megállapítható, hogy a legmagasabban és legalacsonyabban elhelyezett tábla közötti különbség 2,54 m. A nagy eltérést az árvíz lökésszerű levonulása, a víznek a házak, utcák közötti föltorlódása, a viszonylag rövid ideig tartó árasztási időszak okozhatja, mély következtében nem volt lehetősége az árnak a nivellálódásra. Figyelembe kell vennünk a visszaáramlást is, mely a déli városfal — mint lefolyást akadályozó gát — következtében állhatott be. Tekintve, hogy az egyes épületek falazat- és vakolatminősége sem lehetett egyforma — és így a víz hatására mutatott tulajdonsága sem —, valamint az elárasztottság időtartama is változónak föltételezhető, ezért a tényleges vízszint megjelölésében is adódhattak bizonytalanságok. A grafikon alapján arra lehet következtetni, hogy a várost elöntő víztömeg fokozatosan szétterült és így a tengerszintihez képest mért vízszint csökkent. A Jókai u. és Bajesy-Zsilinszky u, közepén a két irányiból összefolyó (a Dobó tér és a Kossuth Lajos u. felől jövő) víztömeg is okozhatta a magasabb — kiugró — vízállást. 16 tábláról van tudomásunk, ezek közül háromnak csak a helyét ismerjük: az épületek lebontása miatt már nincsenek ott, ahová befalazták ezeket. A meglevő táblák helye, tengerszint feletti magassága (Balti alapszint), a járdától mért nyílmagassága és méretei 1. Széchenyi u. 39. lakóház 162,43 m 150 om 26,5X19 cm 2. Széchenyi u. 29. Szent Anna templom 3. Knézich K. u. 1. (volt Irgalmasok kápolná ja) 4. Markhat F. u. 2. Herner-ház 5. Dobó tér 8. lakóház 6. Dobó tér 1. lakóház kapualja 7. Bajcsy-Zs. u. 19. (a kaputól jobbra levő üzletben) (A nyílmaigasságaz üzlethelyiség padozatától mérve.) 8. Bajcsy-Zs. u. 19. lakóház 9. Bajcsy-Zs. u. 17. lakóház kapualja 10. Bajcsy-Zs. u. 6. lakóház 11. Jókai u. 6. lakóház 12. Kossuth L. u. 9. megyeháza 13. Kossuth L. u. 26. Buttler-ház 162,35 m 167 cm 28,5X18,5 cm 162,23 m 185 cm 24 X21 cm 161,94 m 188 cm 27 X19,5 cm 161,96 m 131 cm 29 X18 cm 161.51 m 209 cm 15,5X12 cm 161,41 m 209 cm 34,5X20 cm 161.52 m 240 om 41 X29 cm 161.52 m 239 cm 34 X18.5 cm 161,91m 265 cm 25 X19 cm 162,20 m 208 cm 27,5X19 cm 160,60 m 162 cm 28 X24,5 om 160,08 m 59 cm 28 X18,5cm A három lebontott épületben volt tábla adatai 14. Knézich Károly u. 11., az egykori Káptalan-udvar épületének földszintes (a díszkaputól É-ra eső) szárnyának K-i sarkán (a házat 1974-ben lebontották) : 162;46 m 253 cm 15. Knézich Károly u. 7., egykori Knezdch-házon a kaputól jobbra, a kapubálvány és az első ablak között (a házat 1974 őszén lebontották): 162,62 m 195 cm 52