Hevesi Szemle 12. (1984)
1984 / 2. szám - MÚLTUNK JELENE - Sereg József: A 650 éves város
A Fenyő Áruház épületének kapuja II. Rákóczi Ferenc gyöngyösi tárgyalásait megörökítő emléktáblával vörös selyem pártzászlójuk már 1907-ben elkészült, jelezvén a szervezettségi igényt is. A pártvezetés azonban nem volt azonos a párttagsággal, ügyvédek és bankigazgatók közt egyetlen vasmunkásként árválkodott Endrész József vasöntő. Saját tevékenységükről írták, „nem volt más szerepünk a háború alatt, mint a sztrájkmozgalmat megakadályozni, leszerelni a munkások követeléseit.” Nem volt számottevő, de létezett a radikális párt, tagjai a liberális értelmiség soraiból kerültek ki. 1918 novemberében a városi hivatalnokok létrehozták a Károlyi-pártot. Ez a hivatal pártja volt. Befelé fordult az Akác a Mátra alján szabadkőműves páholy, első-sorban a tanárok voltak a tagjai, de teljes erőivel és hatalmas tömegbefolyással működött a Keresztény Szocialista Néppárt, Bo- zsi'k Pál apátblébános, országgyűlési képviselő szellemi befolyása alatt — jobboldali, sőt olykor szélsőj obboldali programmái. iA Nemecz-testvérek bekapcsolódása a szociáldemokrata mozgalomba érezhetően a baloldali vonal tudatosodását eredményezte. A polgári demokratikus forradalom eseményei pedig városunkban is igazolták a tömegek forradalmi cselekvőképességét. A mozgalom kirobbantói nálunk is az őszirózsás kátonák voltak, akik gyorsan utat találtak a tömegekhez. Véres események történtek a külső huszárlaktanyában tiszt és közlegény közt. November 1-én pedig utcai tüntetésre került sor, a régi városháza előtt népgyűlés keletkezett, a nép a forradalmat éltette. Bozlsik apátplébános és a laktanya reakciós tisztjei fegyveres ellentámadást szerveztek, és a támadás eredményeként Hanka Kovács János katona és Suri István ipari tanuló maradt holtan a kövezeten. November első napjaiban a „keresztény-szocialista erők” uralták a politikai helyzetet, de az országos események bal- ratolódása november 13-ra meghátrálásra kényszerítette az apátblébános vezette erőket, kénytelenek voltak Gyöngyösön is elismerni a változást, tudomásul venni a köztársasági államformát és elismerni, hűségről biztosítani a már megerősödött Nemzeti Tanácsot. .November, utolsó napjaiban a szociáldemokrata párt keretein belül, de különálló csoportként megalakult a KMP helyi szervezete és a központi leánypolgári iskolában párthelyiséget rendezett be. A jobboldal különböző manőverezéssel, szervezetek, mozgalmak indításával igyekezett fékezni és ellenszervezni, a vallási demagógiái eszközök természetesen kerültek előtérbe. A képviselőtestület feloszlatását elrendelő 1919. évi IX. törvény kihirdetése a jobboldaliakat a királyság visszaállításának követeléséig ragadtatta. 1919. február 7- én munkásgyűlés erősítette meg a baloldal pozícióit. Február 15-^én nevezték ki az új néptanácsot, a tagság legerősebb része az 5 tagból álló kommunista-szociáldemokrata csoport lett. Február végén Kápolnán Károlyi Mihály földosztást tartott, a gyöngyösi néptanács a katonai gyakorlótér felszántásáról és felosztásáról határozott. Sajnos, a szociáldemokrata párt vezetésén belül is a politikai harcok megosztást eredményeztek, kikristályosodott egy jobboldali mag, amely befejezettnek vélte a forradálmat. Ebből a helyzetből a március 21-i események mozdították ki a várost. ,1919. március 21-én, szinte a pesti eseményekkel egyidőben Gyöngyösön is létrejött a helyi munkás—paraszt—katona tanács és másnap, március 22-én nyilvánosan is kikiáltották a tanácsok hatalmát, a proletárdiktatúrát. Az előzőekből következik, hogy a Mátra-vidéken és Gyöngyösön is 1918—19 telén a nincstelen tömegek bizalma egyre inkább a Kommunisták Magyarországi Pártja felé fordult, s az események alakulásában a néptömegek állásfoglalása volt döntő, munkás- és katonatanácsok alakultak, s a forradalmi helyzet tovább érlelődött. Gyöngyösön már március 22-én a város ügyeinek intézésére szűkebb bizottság, direktórium jött létre. Március utolsó napjaiban pedig tovább folyt a tanácshatalom szervezése: megindult a Vörös Mátra vidék című újság kiadása, az „üzemek”, pénzintézetek és a kereskedelem szocializálása, amelynek leltári munkáinál a gimnázium tanulói is segédkeztek. A lakosság támogatta a munkáshatalmat, s mikor április 21 Jen Bokányi ,Dezső és Nyisztor György népbiztosok megindították a toborzást a Vörös Hadseregbe, a fiatalok tömegesen jelentkeztek katonának, még a diákok is. Emlékezetesen kiemelkedő eseménye volt a városnak május 1 megünneplése. A hatalmas tömeget .mozgató ünnepélyt a Fő téren rendezték meg, s az Gyöngyös forradalmi érzelmű lakosságának seregszemléjévé vált. A gimnázium tanulója, Hegedűs Antal szavalta el 48
