Hevesi Szemle 12. (1984)
1984 / 2. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Szecskó Károly: A mezőgazdaság és a falu Heves megyében
lenére is jelentős. 1970-ben az ország zöldpaprika termésének .5,7%-át megyénk adta, s 1980-ban is 5°/o-4t. Ez elmondható a dinnyéről is. Ebből 1970- ben 8,5, 1980^ban pedig 28,6%-át adtuk az országos mennyiségnek. Növekedett a zöldborsó mennyisége is. Az 1976—1980 közötti évek átlagmennyisége kétszerese az 1960—65 közötti évekének. Jelentőségénél fogva külön szólunk a megye országos viszonylatban is jelentős szőlő- és borgazdaságáról. Ennek súlya következik a megye e növénykultúra számára rendkívül kedvező adottságaiból. Már a XX. század eleje óta rohamosan növekedett a szőlőtermő terület. Jelenleg 11 318 hektár területen vannak szőlőültetvények.A szőlős területek mintegy fele Gyöngyös városban és a gyöngyösi járásban terül el, a Mátra déli lejtőin. Nagy- réde, Abásár, Maríkaz, Domoszló, Visonta híres szőlő- és bortermő helyek. Jelentős szőlős területek vannak Eger határában és az egri járásban is. Ez utóbbi területen elsősorban Verpelét és Ostoros szőlőtermelése jelentős. Az 1960-as évek elejétől a megyében nagyarányú szőlőrekonstrukció ment végbe. Ennek során az elöregedett szőlőtőkéket kivágták és megindult az új szőlőik telepítése nagyüzemi módszerekkel. Az új telepítések során a legjelentősebb munkát az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát és a Gyöngyös—domoszlód Állami Gazdaság végezte. A szőlőterületek rekonstrukciója igaz a terület átmeneti dsökíkenésével járt, de a hektáronkénti termésátlag, a tonnában kifejezett termésmennyiség és a hektoliterben kifejezett bormennyiség jelentősen növekedett. Jelenleg megyénk az ország szőlő- és bortermelésének mintegy 10%-át adja. A növénytermelés elemzését néhány következtetéssel zárjuk. A megye növénytermelésének szerkezete az elmúlt években alapvetően kialakult. Az elmondottak azonban azt is bizonyítják, hogy ez az évek során különféle hatásokra többször is ingadozott, A megye sajátosságaiból következően a szőlő-, a; gyümölcs- és a zöldségkultúrák termesztése jelentős. Néhány termékből az országos termékmennyiség közel 1/5-ét adjuk. Emellett jelentős a gabonatermelés is. Az ipari növények termelése az élelmiszeripar igényeit az utóbbi évek növekedése ellenére sem elégíti ki. A takarmánytermesztés csak kis mértékben fejlődött. Az átlaghozamok általában emelkedtek. Ez különösen a szőlőre és egyes zöldségekre jellemző. A búza és a kukorica termésátlaga elmarad az adottságoktól és a lehetőségektől, Ez több helyen összefügg a gyenge termőhelyi adottságokkal, az üzem- és munkaszervezési gondokkal. Szólnom kell az erdőgazdálkodásról is, amely megyénkben a szántóföldi gazdálkodás után a legkiterjedtebb. A legtöbb erdő a gyöngyösi és az egri járásban, legkevesebb pedig a hevesi járásban van. Megyénk erdősültsége országos viszonylatban is jelentős. Az erdőterület túlnyomó többsége a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó gazdaság kezeléséiben van. A kitermelt fa mennyisége állandóan növekszik, a faállomány kedvezőtlen kor- és Az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát Kutató Intézete 33
