Hevesi Szemle 11. (1983)
1983 / 3. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Bakos József: A Bordos-Abaúj-Zemplén megyei nép szólásainak világa (I.)
honnan származik falujuk neve, így válaszoltak: „Dédes-édes, s ezt a rigmust társították hozzá: Honneit valaó eides? / Deidesbeő eides, / Mit árol eides? / Eides almát, eides, / Eides-e jaz eides? / Eides bijaj, eides” (Vő. még: Nyr. 32:469.). — Ináncs: „A törökök kicsaptak, de az inancsiak megverték őket. Egy a lakosok közül kiáltott „illancs-ha lehet. Innen a név.” — Keresztéte: „Miután az egész határ térsége mintegy kereszt formában terjed el, innét neveztetett el a község Keresztetének”. — Alsó- vagy Kisdobsza: „A község elnevezést vehette Kinyizsi Pál nagy dobjától, mely is a régi rege szerint két bika bőréből volt készítve, s ha megüttette, négy mértföldnyi- re elhallatszott — a szét lakó seregének zászló alá gyűjtésére”. — Felsőméra „A királynő kocsijának kerekéből a szeg kiesett, udvarhölgye ujjá- val akadályozta meg a kocsi feldőlését. A királynő látva a vérző ujjat, megkérdezte: Mér a? Ezt a helységet kapta jutalmul, s innék a falu neve is”. — Mályi; „Hajdan Mály. A régi emberek emlékezete szerint a falu eredeti nevét a Májusi fa, illetőleg a hársfa erdőtől vette.” — Mályinka: „Valamikor a dédesi várhoz tartozó majorság kevés számú lakosai miatt majorkának, innét később Majinkának, vagy mint most Malyinkának neveztetett el”. — Mercse: „Állítjuk, hogy valaha csehek laktak volna várában, innen a neve: Mért cseh, Mér’ cseh, Mercse stb”. Hasonló szellemben és megokolással magyarázta faluja nevének eredetét egyik adatszolgáltatóm Baskón is: „A nevet onnan kapta falunk, hogy valamikor a törökök idejében egy török basa vizet kért a falubeli asszonytól. Az intett neki, hogy igyék a vadalmavíz-hordóból, s mikor a basa belehajolt a hordóba, az asszony levágta a basa fejét. A törökök ezt látva, megfutamodtak, s egyre csak ezt kiáltozták: Basa, basa, bas- kó. Innen kapta a nevét a helység.” A népi emlékezetből „kihalászott” néveredez- tetéseknek abból a típusából is bemutatunk néhányat, amelyek jelentés nélküli elnevezéseknek hasonló hangsorral adnak jelentést: Megyasszó: mély ásszá, Megyaszó: Medveszó. (Egyik adatszolgáltatóm szerint az 1680-ból való községi címerben két lábon álló és trombitáló medve is a név eredetére utal.). Petrahó: Péter hó! (A valamikori Péter vezért így nógatták megállásra katonái, s ahol megálltak, ott alapították meg Petrahó községet, a mai Bodroghalászt.). — Fony. Csak fonj! (A falu azért kapta adatszolgáltatóm szerint ezt a nevet, mert itt nagyon szerettek fonnyi, fonni). Százfa: száz fa, száraz fa. — Igric: lg Rici (A nép úgy tudja, hogy a falu eredeti neve Rici volt, s egy tűz alkalmával így kiáltozott a nép: lg Rici, lg Rici. -— Déta. (Sajólád melletti puszta): „Nevét az ónodi országgyűléstől kapta, midőn a diétái tagok lovai legelőjéül szolgált” (Vö. még. Fényes, 256). — Nyékládháza: Ne lád(d), Ház (a). — Rozvágy: Rrossz vágy, — Rossz vád. — Aszaló: aszal, ó; Aszaló: aszaló (A kunyhó nevéről, mely aszalásra szolgált. A nép úgy tudja, hogy valamikor a királyi aszaló mesterek lakták e helységet). — Pácin: pá cin! (Amikor a templom tornyát cinezték, leesett a cin.). — A tulajdonnév és a köznév egybeesése is alapot adott a népi etimológiák megalkotásához. Vajdácska falu nevének eredetét pl. a népi emlékezet abból „vezeti le”, hogy Agoc falva elpusztulása után a lakosság egy része a mai helységbe költözött. Az ide vezető vajdát kedveskedve vajdácska névvel tisztelték meg, s innen eredt az új község neve. Hogy a naiv, délibábos nyelvészkedők szószármaztatásai is jelentkeznek egy-egy helység nevének eredetével kapcsolatban csak három példát idézünk bizonyításul. Putnok nevéről született ez a szószármaztatás: „A helység onnan vette nevét, hogy itt volt a szőlőművelők, illetőleg a puttonosok telepe. Ezek felügyelője volt a put- ton-nok, vagy putton-nagy. Róluk nyerte Putnok mai nevét”. Kassai József szótárában (II. 341). TaktaSZADA nevének eredeztetésével kapcsolatban ezek a sorok olvashatók: „Ezen falunak a határa igen székes, sok szék-só vagyon a mezején, amit reggelenként a marhák szeretnek fel-nyalni, ami egészségökre válik. Szada, illetőleg régebben Szoda ezen szék-sótól kapta nevét.” Miskolc nevének származtatásával kapcsolatosan Bél Mátyás azt állítja, hogy ezt a nevet a város mézizű boráról kapta, valamikor így hangzott: Méz költs / Mézes költs, kulcs (1723.). 1782-ben Benkő Sámuel Topographia oppidi Miskolcz című munkájában ezzel kapcsolatban ezt jegyzi meg: ,hominis origo sub judice lis manebit: Méz-kólts”. Fényes Elek Geographiai Szótárában (III; 97.) azt állítja helyesen: „Hogy Miskolc elébb Mézkoltsnak hivatott volna, merő alaptalan tapogatódzás”. Miért idéztük fenti példáinkat. Elsősorban azért, mert a szólástörténeti kutatás számára is értékes adatokat s^lgáltatnak a nem éppen helytálló etimológiákat megfogalmazók, így tett pl. Benkő Sámuel is. Azt is megemlíti, hogy a miskolciak sokszor boraikat eladni nem tudják, ezért „ebi- bunt ipsi, inde olim proverbio: Qui infundit, ebi- bat.” Hogy a nevekkel és etimológiájuk népi változataival e közleményünkben külön foglalkoztunk, annak oka, hogy a szólások értékes típusában a helységnevek is kulcsszerepet játszanak. A bizonyító példatárt közleményünk folytatásában mutatjuk be. Bakos József 48
